Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza
Szeged utcaneveiről a legrégibb emlék Kapisztrán János szentté avatási perének jegyzőkönyvében maradt ránk151 * a XV. század második feléből: vicus (másutt piatea) Sancti Petri, plathea Sancte Elisabeth, vicus Zombathel (Zobathel, Zombathhel) ez a három utcanév került az iratokba162 1460-ban. Az 1522-ből fenmaradt utcajegyzék153 ezekből egyet sem tartalmaz. A Szombathely név 1548-ban154 viszont újra felbukkan. Valószínű, hogy Szent Péter elnevezés Alsóvároson a Szent Péter templom mellett volt. A vicus elnevezés talán teret jelez. Kézenfekvő a Szent Erzsébet utcát a Szent Erzsébet templommal vagy ispotállyal azonos helyen keresni. De itt sajnos bizonytalanságban vagyunk, mert ezek helyét sem tudjuk. 1499-ben II. Ulászló oklevelében találkozunk a Lathran elnevezéssel.155 A teret és utcát, amelyen a király vásár és piacok tartását engedélyezte, a vár és a palánki városrész között, a vártól nyugatra sejtjük. Részletesen a piacok leírásánál elmondtuk az ezzel kapcsolatos gondolatokat. Táblázatban közöljük a rekonstrukció legfontosabb forrásainak, az 1522-es tizedjegyzéknek, az 1548-as és 1553-as defternek utcaösszeírását (1. sz. táblázat). Egyelőre igazolás nélkül hozzátesszük azt a megállapításunkat, hogy mind az 1522-es, mind az 1553-as összeírásban, — a korábbi kutatással ellentétben — kimutatható területi rendezettség. Szeged múltja a történeti térképeken A város múltjához és jelentőségéhez az első ránkmaradt térképek viszonylag későiek. Rekonstrukciós módszerünk része az, hogy sorra vesszük a város térképeit. Valamennyit átszerkesztve rá vetítjük az etalonként választott 1850-es várostérképre. A térképek kritikai vizsgálatával következtetünk Szeged középkori fekvésére, kiterjedésére és településszerkezetére. A domborzati és vízjárási szempontból településre alkalmas területeket lehatároljuk a talajfúrási adatokban rejlő információkat is szemügyre véve. Az összehasonlíthatóság kedvéért kell minden térképet azonos alaptérképre visszaszerkesztenünk. Alaptérképül Joseph Bainville, szegedi városi mérnök 1850-ben készített várostérképét választottuk156 (1. sz. térkép). Azért alkalmas ez a térkép az egész térképi vizsgálati munka viszonyítási alapjául, mert a város első geodéziailag pontos, teljes, részletes felmérése. Az 1879-es árvíz előtti állapotot tünteti fel. Ez a középkori településsel rokon, abból organikus fejlődés útján létrejött alaprajzi állapot. Az újkori városalaprajz ezzel szemben mesterséges, tudatos mérnöki munka eredménye, 1879-ben lefektetett koncepció. Vegyük sorra a város ismert történeti domborzati és vízrajzi adatait. 151 Bálint 1974. — 79.1. k. p. 60. A forrás megjelölése nélkül csak két utcát közöl (Szent Erzsébet, Szent Péter) Vö. Bálint 1975. p. 111—113—114.122; a 113.114.122 oldalon szerepel, rendre: vico Zombathel, vico Zobathel, vico Zombathhel. 111 o. piatea Sancte Elisabeth. 113 o. 122 o. rendre: piatea Sancti Petri, vico Sancti Petri. 153 Bálint 1975. p. 111; három változat maradt fenn: — Párisi kódex (Bibliotheque Nationale 1357. 83) — Vatikáni kódex — Codex Sovariensis (Dőry Ferenc és Lukcsics József kéziratából közli; a kézirat címe: Instrumentum super fassionibus testium in oppido Újlak anno 1460 examinatorum”.) 153 Forrás 1522. 154 Forrás 1548. 166 Reizner IV. k. p. 89. LV. iss Forrás 1850; a térkép 1:2 arányú kicsinyítésén dolgoztunk, az eredeti lépték 1 hüvelyk ábrázol 100 ölt; számítás szerint 1:7200, a gyakorlati ellenőrzéskor kb. 1:7300. (lásd még a cikk elején *-gal jelölt legelső lábjegyzetet!) 28
