Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Tóth Ilona: Szeged város községi iskolaszékének tevékenysége 1869 és 1948 között

1. A tanítók választása;

2. Az iskolaszék egy tagja a helybeli iskolákat hetenként egyszer meglátogatja;

3. A tandíjra nézve az illetékes községi hatósággal egyetemben határoz;

4. Figyelemmel kíséri a tanköteles gyerekek beíratását és rendszeres iskolába járását;

5. Felügyel és ellenőrzi az iskolai törvények ill. rendeletek tanításra vonatkozó végrehajtását;

6. Felügyel az iskolai alap helyes kezelésére és gondoskodik annak gyarapításáról;

7. Intézkedik, a községi elöljárósággal együttesen, az iskolaépületek állagáról, a taneszközökkel való ellátottságról;

8. A szülők ill. gondviselők és a tanítók közt felmerült vitás ügyekben és az iskolai fegyelmi ügyekben elsőfokon dönt;

9. Az iskolák évi vizsgálatán jelen van;

10. A gondnok számadásait felülvizsgálja;

11. Eljárásairól, határozatairól a községnek évenként két esetben jelentést tesz.

A Szeged város tanácstermében készített jegyzőkönyv tanúsítja, hogy az 1868. évi népoktatásügyi törvény alapján városunkban 1869. június 19-én 4 órakor megtartotta alakuló ülését az iskolaszék Dáni Ferenc főispán elnökletével,6 aki 1869 júniusától 1871 áprilisáig töltötte be elnöki tisztét. E lépést már időszerűvé tette, hogy a város az 1869. május 23-i közgyűlésén községivé nyilvánította iskoláit és így fennhatóságukról gondoskodnia is kellett.

Tekintettel arra, hogy az 1868/69. tanév befejezéséhez közeledett, nem volt mód ekkor arra, hogy az új igazgatási rendszer ebben a tanévben életbe léphessen. Ezért szervezőbizottságot jelöltek ki. Megbízták Burger Zsigmond nyomda- és laptulajdonos közgyűlési tagot és Tóth János igazgatót, hogy javaslatot dolgozzanak ki az iskolaszék működésére. A szeptember 7-i iskolaszéki ülésre a szervezőbizottság teljesítette is feladatát. Előterjesztésének lényege volt, hogy a város iskoláiba küldjenek ki vizsgálóbizottságokat: részben az iskolák állapotának felmérésére és az ezzel kapcsolatos teendők kimutatására, részben a tankötelesek iskolalátogatására és beiratkozására vonatkozó problémák megoldására.6

A szegedi községi iskolaszék nehézségekkel telt működését négy periódusra tagolhatjuk :

I. 1869—1879

A kezdeti felmérések Szeged zsúfolt, korántsem a népiskolai törvény megvalósítására alkalmas iskolai helyzetét mutatták.

II. 1879—1907

A „nagy árvíz” utáni iskolahálózat kiépítése a községi iskolák államosításáig. (A városnak ugyanis súlyos anyagi megterhelést jelentett a korszerű, tágas iskolák kialakítása és fenntartása.)

III. 1907—1944

A tankötelezettség megvalósítása, az iskolahálózat bővítése és az első világháború utáni felújítása.

IV. 1944—1948

A II. világháború után az ország újjáépítése és a zavartalan oktató-nevelő munka feltételeinek biztosítása. (A háborús károk helyreállítása mellett fő feladat volt az 1945/46. tanévben az általános iskolai oktatási rendszer megszervezése.)

5 Csongrád Megyei Levéltár, Szeged. Szeged sz. kir. város Községi Iskolaszékéeek iratai (A továbbiakban: Isksz. ir.) 1869. évijún. 19-i ülés jegyzőkönyve (A továbbiakban: jkv.)

6 Isksz. 1869. szept. 7. jkv.

256