Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Kruzslicz István: Adatok a hódmezővásárhelyi városigazgatás történetéhez (1848–1873)
Hódmezővásárhely város polgári törvényszékének forgalmát a következő adatok érzékeltetik: 1864. év első felében hátralékban maradt 332 beadvány, 1864. év második felében befolyt 2880 ügydarab. 1864. év második felében 2927 ügyet intéztek el (hátralékban maradt 285), ezekből polgári per 1819, örökösödési eljárás 512.71 1863-ban kancelláriai rendelet az ideiglenes törv. szab. II. rész 6. paragrafusa értelmében utasította a városi törvényszékeket, hogy kebelükből egy törvénytudó bíróságot rendeljenek ki, mely bíróság a kihágások vizsgálatát és elsőfokú ítéletek hozatalát gyakorolja. ítéleteik ellen a fellebbvitel a városi törvényszéket illeti. Ha a városi törvényszék a hozzá fellebbezett kihágási ügyekben mint másodbíróság lép fel, az elnökön kívül 4 törvénytudó bíró és 1 tollnok jelenléte szükséges.72 Ez nem változtatott azon, hogy a bűnfenyítő ügyek első fokon továbbra is a megyei törvényszékhez tartoztak. A városi törvényszékeken a kihágási esetekben másodfokon hozott ítéletek felülvizsgálata viszont a királyi ítélőtábla hatáskörébe tartozott.73 Mivel Hódmezővásárhelyen a kihágási bíróság a személyzet bővítésével és bör- tönfelállítási kötelezettséggel is járt, a város tiltakozott és kérvényt nyújtott be a felsőbb szervekhez, hogy az újabb terhek alól mentesüljön.74 A következő évben elutasító választ kapva a város képviselő bizottmánya a helytartótanács és a kancellária rendeletére kénytelen felhívni a tanácsot, hogy tegyen javaslatot a kihágási bíróság felállításáról és a szolgaszemélyzetről. A főszolgabíró ugyancsak felszólította a várost a kihágási ügyek átvételére.75 A városra erőszakolt újabb terhekkel egy időben, illetve azt követően 1864 júniusában a király ideiglenes szervezési alapelveket állapított meg a magyarországi törvénykezési szervezet hiányosságainak kiküszöbölésére. A helytartótanács által a megyékhez kibocsátott körlevélben fogalmazták meg azt, hogy Magyarországon a községi bírák kivételével ezentúl nem választott, hanem királyi törvényszékek gyakorolják az igazságszolgáltatást. Megszüntetik a választott megyei, rendezett tanácsú városi, valamint kerületi törvényszékeket, és minden megyében a kormány által kinevezett királyi törvényszékeket kell alakítani. Szóba került a megye közigazgatási átrendezése is.76 Ezek után érthető, hogy nem sok érdeke fűződött a városnak ahhoz, hogy a jövőben olyan törvényszéket tartson fenn, amelynek bíráját és személyzetét a kormány nevezi ki, fenntartási költségei viszont a várost terhelnék. A provizórium időszakának végén, 1865-ben a közigazgatás egész vonalán változások következtek be. Az igazgatási struktúra ugyan nem változott, de néhány esetben személycserékre került sor. Radikálisan csökkentették a főkormányszék által szervezett állásokat, lefaragták a közigazgatási hivatali apparátus létszámát, felülvizsgálták a fizetéseket. Mindezek az intézkedések a közigazgatás költségeinek csökkentését célozták. A helytartótanács ezen intézkedések szellemében, 1864-ben jelentést kért a főis- páni helytartótól, Rozgonyi Bertalantól Hódmezővásárhely, Szentes, valamint Csongrád városok vagyoni állapotáról, a lakosság számáról és az alkalmazott tisztség- viselők fizetéséről. A törvényszéki tisztviselők fizetésének rendezése mellett, melyet legtöbb esetben magasabbra kellett emelni, mindhárom városnak nyilatkoznia kellett 71 Uo: 1864. 2070. ein. sz. 72 CsmL Szf. Tisztiszékének ir. 1863. 1662. sz. (a 391/1863. sz. alatt kiadott kancelláriai rende73 CsmL Szf. Csm. Főisp. helytartó ált. ir. 1865. 75. sz. (az 1864. dec. 29-én kelt leirat.) 74 CsmL Hf. Hódmezővásárhely v. Tü. jkv. 368/1863. sz. 75 CsmL Hf. Hódmezővásárhely v. Közgy. jkv. 1864. ápr. 29. 135. sz. 76 CsmL Szf. Főisp. helyt. ált. ir. 1864. 1485. sz., 1486. sz. 237
