Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Kruzslicz István: Adatok a hódmezővásárhelyi városigazgatás történetéhez (1848–1873)

aki addig a főjegyzői tisztet töltötte be.55 Három és féléves működése után 1860 januárjában felfüggesztették, és a megüresedett állást ideiglenesen Buday Márton addigi főjegyző foglalta el,56 majd 1860 végén a községválasztmány által megválasztott Kovács Károlynak adta át a helyét. Kovács Károly az esküt 1860. november 4-én tette le.57

Közigazgatás 1861-ben

1860 októberében az ország politikai igazgatásában az addig érvényesülő centra- lisztikus elv részleges feladására került sor. Az októberi diplomával Ferenc József rövid időre ismét visszaállította az alkotmányosságot. Az önkormányzatukat visszanyert megyék szervezése a kinevezett főispánok feladata lett. A városok önkormányzati testületéi a megyékben zajló átalakulással egy időben szerveződtek újjá. Hódmezővásárhelyen 1860. dec. 17-én „vegyes gyűlésen” választották meg a megyegyűlésre küldött képviselőket.58

A város népképvisleti közgyűlésének visszaállítására csak 1861-ben került sor. A tisztújításokat az 1848-as törvények alapján folytatták le. Az 1861. febr. 4-én összeülő első közgyűlésen a központi választmány létrehozásáról tárgyaltak.59 A márc. 5-i közgyűlés bizottmányt küldött ki a belső ügykezelés kidolgozására.60 A kidolgozott szervezési szabályzat tervezetét a máj. 15-i közgyűlésen ismertették. (A rendezett tanács első szervezési dokumentumát a mellékletben teljes terjedelmében közöljük.) A tervezet szerint a város hatósága a közigazgatási, bíráskodási és rendőrségi ügyekre terjedt ki. A tisztviselőkből és képviselőkből szakbizottságokat alakítottak. A közgyűlés havonta, a tanács kéthetente ülésezett. A közgyűlésen legalább 40 tag jelenlétében hozhattak érvényes határozatot. Az ülések nyilvánosak voltak. A febr. 4-i közgyűlés Kovács Károly polgármester elnök, Fekete Mihály bíró, Técsi József, Mári Sándor, Kossá László, Pokomándy István, Lukács Ferenc, Engenthaller Ferenc, Karasz Sámuel, ifj. Juhász Mihály tanácsnokok, Vargha Imre főjegyző és 68 képviselő jelenlétében ült össze. Az újonnan betöltött hivatalok átvételére is ekkor került sor. Pokomándy István tanácsnoki, Röszler József pedig első aljegyzői hivataláról lemondott. Pokomándy István katonai szállásolási biztosnak, Herczegh Ignácot úti felügyelőnek, Mózes Istvánt baromorvosnak választották.61 Megállapították a fizetéseket. A febr. 13-i közgyűlésen került sor a főkapitányi hivatal Fehér- váry Ferencnek történő átadására. A számvevői hivatalt pedig Parti János vette át elődjétől, Tóth Imrétől. A telekügyek, a bírósági ügyek és a gyámügyek a szolgabíróságtól átkerültek a városhoz. Az árvaügyek iratait, a szolgabíróságnál folyamatba tett pereket Fekete Mihály főbíró, Papi Dániel ügyész és Kossá László tanácsnok vette át. Az árvabizottmány mint a tanács kiegészítő része vezetőjéül Fekete Mihály főbírót, tagjaiul Técsi József tanácsnokot és Papy Dániel ügyészt, jegyzőül Soós Jánost jelölték ki.62

A polgármester előterjesztésére megállapították a városi tisztviselők és szolgák fizetésének tervezetét. A szegődményesek létszámát a következőkben határozták meg: 65 * * * 69

65 Uo.: 1856. jún. 2. 29. sz. és jún. 12. 31. sz.

68 Uo.: 1860. jan. 7. 1. sz.

57 Uo.: 1860. nov. 4. 141. sz.

58 Uo.: 1860. dec. 17. 162. sz.

59 CsmL Hf. Hódmezővásárhely v. Népképviseleti Közgyűlésének jkv-e 1861. febr. 4. 1. sz.

69 Uo.: 1861. márc. 5. 53. sz.

81 Uo.: 1861. febr. 4. 9—10. sz.

82 Uo.: 1861. febr. 13. 23. sz., 24. sz., 26. sz.

234