Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Kruzslicz István: Adatok a hódmezővásárhelyi városigazgatás történetéhez (1848–1873)
a pénzügyi hatóság útján történhetett. Ezek a hivatalok végezték az adók beszedését is. A források tanúsága szerint pénzügyőröket is alkalmaztak adóbehajtásra. A városi adókat az országos adóktól elkülönítve kellett kezelni.50 A pénzügyőrség megszervezéséről nincs adatunk, csak a hivatal működésére utaló néhány feljegyzésből értesülünk létezéséről. A KÖZIGAZGATÁS ALAKULÁSA 1853 UTÁN A definitivum időszakában a véglegesnek tekintett szabályozás alapján szervezett helytartóság hatásköre az egész politikai közigazgatást felölelte. A megyei hatóságok hatásköre nem változott. Megyei hatóság alatt álltak a szolgabírói hivatalok, és azok a városok, melyek hivatalai nem tartoztak a szolgabíróságokhoz. A községek közvetlenül a szolgabírói hivatalnak voltak alárendelve. Lényeges változások következtek be a szolgabírói hivatalok hatáskörében, mivel alsófokon ismét egyesítették a közigazgatást az igazságszolgáltatással. Az ún. vegyes járási hivatalok ezentúl mind a politikai közigazgatás, mind az igazságszolgáltatás ügyében eljártak. Működésüket 1854. ápr. 29-én kezdték meg.51 A megyei hatóságok és a szolgabíróságok — melyek az osztrák önkényuralom berendezésétől fogva működtek, csak ekkor, 1853-ban nyertek végleges szabályozást — az októberi diploma kiadása után a megyei önkormányzatok visszaállításakor szűntek meg.52 53 1859-ig külön községi vagy városi szabályozás nem jött létre. Ekkor tették közzé Bach községi törvényét, amely azonban sohasem lépett életbe.63 A városok közigazgatásában 1854 és 1860 között már nem történt lényeges változás. A bevezetett rendszabályok egyrészt bürokratikusabb ügyintézést, másrészt fegyelmezettebb, szigorúbb hivatali rend kialakítását célozták. Érezhető volt azonban az elnyomás légköre, amely bizalmatlansággal párosulva gyakori személycserékhez vezetett. A betöltetlen hivatali állások következtében előállt nehézségek akadályozták a város közigazgatásának eredményes működését. Az egész korszakban érvényesült az önállóság hiánya, a megyehatóság és a járási hivatal állandó gyámkodása és ellenőrzése nem tette lehetővé, hogy a városvezetés a város és egyes polgárainak alapvető érdekeit és érdekvédelmét képviselhesse. A város polgárai nem dönthettek önállóan saját ügyeik intézésében, minden fontosabb kérdés végleges eldöntése felsőbb jóváhagyástól függött. A városigazgatás további részletes elemzését — mivel lényeges változás ezekben az években nem következett be — nem tartottuk szükségesnek. A polgármesterek e néhány év alatt is több alkalommal váltották egymást. 1853. nov. 18-án a megyefőnökség elfogadta Keresztes László lemondását, és helyette Bartha Sándort — miután Örlőssy Ferenc szolgabíró előtt letette a hűségesküt — beiktatták hivatalába.54 Bartha 1856. május végén mondott le polgármesteri hivataláról, és a megyehatóság rendeletével Beszedics Antalt nevezték ki 1856. június 2-án, 50 Uo.: 1059/1852 sz., 1094/1852 sz., 1341/1852 sz., 1514/1852 sz. 51 Sashegyi: Abszolutizmuskori Levéltár... 350—351., 60—61. 52 Uo.: 351. 53 Ereky: Az önkormányzat modern rendszerének kialakulása... 53. 54 CsmL Hf. Hódmezővásárhely v. Községválasztmányának jkv-e 1853. nov. 18. 291. sz. 233
