Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Kruzslicz István: Adatok a hódmezővásárhelyi városigazgatás történetéhez (1848–1873)
tette, és a felsőbb rendeletben megnevezett iratok beszedetésével Vörös Mátyás és Szomor József tanácsnokokat, valamint Lubinszky Ignác jegyzőt bízta meg.23 Az új tisztikar névsora: polgármester Toronyi József, főbíró nincs, főkapitány nincs, főjegyző nincs, aljegyző Lubinszky Ignác, aljegyző és levéltárnok nincs, kiadó Baranyi Péter, írnokok Égető János, Nagy Pál, harmadik írnok nincs. Tanácsnokok: Keresztes László ideiglenes főbíró, Horváth József ideiglenes főkapitány, Megyaszai Károly, Ör. Jeney János, Müller Imre, Lovassy János, Illés Péter, 9—10. tanácsnok nincs. Főügyész Herczegh Ferenc, alkapitány Peleskey János, főpénztárnok George- vics Pál, pénztári ellenőr Sulyok Ignác, számvevő Tóth Imre, gyám Vekerdi József, katonabiztos Kleimann János, csendbiztos Herczegh Pál, főorvos nincs, sebész Kleimann Béla, mérnök és telekbíró Jeney József, két bába nincs. A sok betöltetlen állás tükrözi a lakosság ellenszenvét, sokan különböző ürügyekkel utasították vissza a megbízatást. Miután a tisztségviselők a hivatali esküt letették, beiktattásuk is megtörtént. A beiktatáson részt vett Müller Lajos főszolgabíró. Toronyi József nem sokáig maradt a polgármesteri tisztségben. Temesváry István 1850. ápr. 3-án függesztette fel állásából hivatalával történő visszaélés címén, mert két rabló kézrekerítése végett Kókai Szabó Imre házát felgyújtatta. Toronyi helyére Keresztes László főbírót polgármesternek, míg Jeney János tanácsnokot ideiglenes főbírónak nevezte ki.24 A tanács és a polgármester Gyulai Gaál Eduárd kerületi főbiztostól, Müller Lajos főszolgabírótól, Temesváry István királyi biztostól kapta a rendeleteket és utasításokat végrehajtás céljából. A polgármester a királyi biztossal állt hivatalos levelezésben. A város az ideiglenes közigazgatási berendezkedés idején megszűnt önálló hatóság lenni, és minden tekintetben a főszolgabíró felügyelete alatt állt.25 26 A szabad királyi városok és rendezett tanáccsal bíró „községek” szervezetét egy 1851. aug. 18-án kiadott utasítás alapján szabályozták. E szabályozás szerint a „községet” közügyeiben a községi választmány és a tanács képviseli. A helytartó határozza el, hogy a községi választmány választással, vagy a felettes közigazgatási hatóság által történő kinevezés útján alakuljon meg. A polgármestert a választmány tagjai, vagy más polgárok közül a kormányhatóság nevezi ki. A polgármester tiszti esküt tesz le az egybegyűlt választmány előtt az elöljáró politikai hatóság kezébe. Ha a kormány a községi választmányt fontos okból feloszlatandónak találja, az elöljáró politikai hatóság az új választmány összeálltáig ideiglenes intézkedést tehet. A tanács, élén a polgármesterrel, több díjtalan és egy vagy több díjas tanácsnokból, egy vagy több jegyzőből és a szükséges személyzetből áll.28 Ez a rendszer az ún. kollégiumi ügyintézés kereteit teremtette meg. A tanács, a polgármester, vagy szaktisztviselő, vagy valamelyik tanácsnok előterjesztése alapján minden ügyet megtárgyalt. A jelentősebb ügyeket pedig a választmány elé terjesztette. Hódmezővásárhelyen a tanács — mint láttuk — már 1849. aug. 4-től működött, a községi választmány viszont csak a fent ismertetett utasítás után jött létre, és 1860 decemberéig állt fenn. Bonyhády István, az újonnan kinevezett megyefőnök 1851. okt. 27-én kelt levelében terjesztette elő javaslatát a Hódmezővásárhelyen felállítandó községi választmány tagjait és a polgármester személyét illetően. 23 CsmL Hf. Hódmezővásárhely v. Tanácsülésének jkv.-e 1849. szept. 5. 16. sz. 24 Uo.: 1850. ápr. 4. 1450. sz. 25 Uo.: 1849. szept. 30. 54. sz. és okt. 8. 155. sz. 26 Kérészy: Községi közigazgatásunk... 269—270. 228
