Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Kruzslicz István: Adatok a hódmezővásárhelyi városigazgatás történetéhez (1848–1873)
tóttá össze. Kovács Mihály 14, Szenti János 405, Fekete István 237, Bálint István 11 szavazatot kapott. Szavazattöbbséggel Szenti Jánost választották meg főbírónak, és azonnal fel is eskették. Jól tükrözi a korábbi főbíró, Kovács Mihály népszerűtlenségét a mindössze 14 szavazat.9 Bár Kovács Mihály okt. 28-án lemondott, de a megyei állandó bizottmányhoz benyújtott lemondását akkor még nem fogadták el, arra hivatkozva, hogy várják meg az esedékes választásokat.10 A márciusi törvényhozás kiemelte a községek igazgatását a feudális elmaradottságból, lehetőséget adott az egyes városoknak nagyságrendjükhöz megfelelő önkormányzati-igazgatási szervezet alakítására. Az 1848. XXIII. te. a 30 000 lakoson felüli városokat a nagyvárosok sorába tartozónak jelölte meg. Hódmezővásárhely mint nagyváros 1848-ban még községi jellegű mezővárosi szervezettel rendelkezett, de minden feltétel megvolt ahhoz, hogy ezen túllépve elsőfokú bírósági hatáskörrel felruházott rendezett tanácsú városként, e jogállásnak megfelelő képviselőtestületet, tisztikart válasszon, és ennek megfelelő közigazgatási szervezetet építsen ki. A rendezett tanács megszervezését a Honvédelmi Bizottmány 1848. dec. 13-án kelt leirata alapján kezdték meg. A leirat a várost az elsőbírósági hatóság gyakorlására megfelelőnek ítélte. A tisztviselői állásokat és fizetéseket a népességszám, valamint a város kiadásai és jövedelmei alapján állapította meg. Évnegyedes jelentést kért a „pénztári és árvái vagyonok” állapotáról, valamint az állandó cselédek számáról és fizetéséről.11 * A rendezett tanács választásának megszervezése az 1849. márc. 16-i népgyűlésen történt. A választási elnök, Gaál Dániel, új összeírást rendelt el. Az összeírásokat tizedenként végezték, a választásokat március 25-re tűzték ki. Összeírtak minden földdel bíró lakost, az 1/4 telkeseket is beleértve. Minden házzal bíró lakost, ha 1000 Ft-ot érő vagyonnal rendelkezett. A kereskedőket, gyárosokat, mesterembereket, ha egy év óta telepedtek le (ha házuk nem volt, de egy legénnyel folytatták mesterségüket, bekerülhettek az összeírásba). Az értelmiségi foglalkozásúakat, ha 600 Ft jövedelmet tudtak kimutatni, vagy 80 Ft házbért fizettek. A házzal bíró értelmiségieket jövedelem nélkül is összeírták. Szerepelhettek még mindazok, akik 2 év óta a városban laktak és 600 Ft jövedelmük volt. A választásokból a vagyontalanokat és földnélkülieket kizárták. Ez a megkötés a lakosság több mint 90%-át rekesztette ki a választásokból. Külön kérdésként merült fel a választók körének megállapításánál, hogy a tanítóknak lehet-e szavazati joguk. Jövedelmük ugyanis nagyon csekély volt, házzal nem rendelkeztek, végül úgy döntöttek, hogy a tanítóknak az eklézsia által kiutalt lakása megér 80 Ft-ot, s így bekerültek az összeírásba. Márc. 24-én a tanács megfogalmazta a polgármester, a főbíró és a városi ügyész kötelességeit: „A polgármester legfőbb hivatalnoka lévén a városnak, kötelessége arra felügyelni, hogy a polgárok és közönség jogai s birtokai senki által meg ne sértessenek és legkisebb csonkítást se szenvedjenek. Ő az egész rendezett tanácsnak kormányzója, felügyelni tartozik arra, miképpen járnak el a hivatalnokok kötelességeikben és a mulasztásokat velők rendbehozhatja. A törvényszéki bíráskodási működésén kívül minden többi városi ügyek igazgatója, és a köz és házgyűlésekben elnökösködik. A bíró a bíráskodás és az igazságszolgáltatás és törvénykezés minden nemeit elintézi és teljesíti, kivévén azokat, melyek más hivatalok köréhez tartoznak, továbbá a rendőrségi ügyekben és azokban, 9 CsmL Hf. Hódmezővásárhely város Tanácsülésének jkv.-e 1848. dec. 31. 10 CsmL Szf. Csongrád vármegye Bizottmányi ülésének jkv-e 1848. okt. 28. 839. sz. 11 Uo.: 1849. 6. sz. Az 1848. dec. 13-án kelt levél az Országos Honvédelmi Bizottmánytól Csongrád vármegye egyetemének. 224
