Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza

(lásd később) 1529-ben elnéptelenedett.67 Tudjuk, hogy teológiai iskolájuk is volt. Premontrei apácák Szentlélek monostora. A monostor fekvésére utal, a dézsmajegyzék Szentlélek utcája, s egy kódex bejegyzés. „1516. augusztus 27-én tűzvész dúlt Felsővároson és akkor megégett a Szent Miklós és Szentlélek monostor.68 Talán hozzájuk tartozott az özvegy Szent Erzsébet ispotály, amelyet 1458-ban említ Mátyás oklevele68, illetőleg az 1449-ben Fekete szabómester által a szegények részére helyreállított Szent Erzsébet kápolna.70 A szerzet ugyanis elsősorban betegápoló tevékenységéről ismert. Az apácák az 1520-as években elköltöztek Szegedről.71

Új Boldogasszony háza, obszerváns ferences kolostor Alsóvároson a Havi Boldogasszony templomhoz kapcsolva. Lényegében ma is áll. Az előző részben részletesen foglakoztunk vele. Említik 1459-ben az alsóvárosi vásárjoggal kapcsolatban. Gótikus részleteinek feltárását Lukács Zsuzsa napjainkban is folytatja.

Boldogasszony, marianus, ferences kolostor. A Tömörkény utca, a Roosewelt tér és az Oskola utca által határolt tömbben feküdt. A templomoknál részletesen ismertettük.

Özvegy Szent Erzsébet ispotály — 1449-ben és 1458-ban69-70 említik. A templomok, majd a premontrei konvent kapcsán szóltunk róla. Helye ismeretlen. Feltételezték, hogy a várban volt. A Lysa utca név utalt volna rá. Ez nagyon valószínűtlen, a Lysa név klerikus összeíró tollából az 1522-es dézsmajegyzékben nem igen kerülhetett Szent Erzsébet neve helyett leírásra. A várban egyébként sem tudjuk szegények kórházát elképzelni.

Szent Péter ispotály — Mátyás oklevele említi 1458-ban.69 Mint már írtuk, az alsóvárosi Szent Péter templom mellett állhatott. Elképzelhető, hogy városi alapítású volt72. Talán a johanniták alapítása. A Szent Péter templom ápolási szolgálata a ferencesekre szállt, akik a kórházat még a XVIII—XIX. században is fenntartották73 legalábbis 1809-ig. Ekkor a kórház a klastrom épületében volt. Az 1698-as látkép, melyről már szóltunk, szintén itt ábrázolja és St. Peter felírással jelöli.74

A régi Borbás utca nyugati sarkán állott a város nevezetességének számító kórház 1807-ig75. A Balla-féle 1776-ban készült térkép76 feltünteti a Régi Ispotály utcában ezt az épületet, amely igen régi lehetett. Ebben sejthetjük esetleg Szilágyi László 1497-ben említett kőházát.77 Cs. Sebestyén szerint a johannita kórházat.76 Lehetett ez a Szent Péter kórház korábbi épülete („régi ispotály”)» de mindenesetre fontos épület volt, ha nevezetességnek is számított.

Szent Demeter templom kórháza. Létezéséről egy 1754-es canonica visitatio-ból tudunk78. Helyét nem ismerjük.

Szándékosan nem foglalkoztunk a johanniták szegedi jelenlétével. Ez kevéssé bizonyított, az 1983-ban megjelent Szeged története részletesen foglalkozik a rend szegedi nyomaival.

87 Szeged 1983. p. 483.

88 Bálint 1975. p. 42. és 142. (175 jegyzet).

89 Reizker IV. p. 54. XXXI.

70 Lukcsics n. k. p. 267. = Bálint 1975. p. 27.

71 Szeged 1983. p. 483.

78 Szeged 1983. p. 417., Lukcsics EL 267.

73 Reizner ül. k. p. 187.

74 Forrás 1698.

76 Reizner III. k. p. 188—189.

78 Forrás 1776/1 = Cs. Sebestyén, 1938/1. p. 86—88 között.

77 Reizner I. k. p. 70 = Hazai okmánytár V. k. p. 388.

73 Reizner III. k. p. 188. = Csanád-egyházmegyei levéltár Temesvárott (1900-ban!)

20