Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása 1849 és 1860 között

Húsz nappal később újabb személyi változásokra került sor. Sréter Antal polgár- mestert saját kérésére felmentették és visszahelyezték árvagyámi hivatalába. Helyére Kugler János eddigi főbírót nevezték ki. A megüresedett főbírói posztra új személyként Nagy Sámuel került. A tanácsnokok közül ketten távoztak (Busch Miklós és id. Lakos Ferenc), helyükre Molnár Imrét és Lakos Lajost nevezték ki. A személy- cserékkel párhuzamosan betöltötték az eddig üresen levő állások jelentős részét. Főügyésszé Balogh Lajost, számvevővé Huszka Jánost, aljegyzővé és egyben levéltárnokká Farkas Lászlót, váltsági pénztárnokká Sztaricskai Andrást, előfogati biztossá Fehér Ferencet, magtári biztossá Práznovszky Sándort, sebésszé Sas Károlyt nevezték ki. A főorvosi, mérnöki, városgazdái, csendbiztosi, valamint a három írnoki és két bábái állás egyelőre továbbra is üresen maradt, de az év hátralevő részében ezeket is betöltötték.8

Az immár majdnem teljes létszámú, s összetételét tekintve véglegesnek szánt új városi tisztikar kinevezésére 1849. szeptember 29-én került sor. Még ugyanezen a napon letette a hivatali esküt Basa József főszolgabíró előtt, s megkezdte működését. Első intézkedései a hivatali munka megszervezésére irányultak. Már a szeptember 29-i alakuló ülésen kimondták egy árvabizottmány létrehozását, melynek tagjaiul kinevezték Dózsa Lajos és Haris Tódor tanácsnokokat, valamint Balogh Lajos főügyészt. Néhány nappal később megtörtént a szakterületek tanácsnokok és tisztviselők közötti felosztása, valamint a városházán belül a hivatali szobák kijelölése. A referenciák elkülönítésénél a rendezett tanáccsal szemben támasztott szakszempontokat, illetőleg a szokásjogot tartották szem előtt. Az ügyrendi felosztás értelmében a polgármester, mint a város első tisztviselője, felelős minden közigazgatási és adóügyi tárgy kezeléséért, a város javadalmainak igazgatásáért, az ügyvitel zavartalan menetének biztosításáért. A főbíró vezeti a városi törvényszéket, ítélkezik kisebb szóbeli perekben, ellátja a városi békebíráskodást. A tanácsnokok közül kettő részt vett az árvák vagyonára felügyelő bizottmány munkájában. Egy-egy tanácsnok ellátta a téglászati és építészeti felügylői teendőket. Egy tanácsnok feladatul kapta a közmunkákkal kapcsolatos ügyek kezelését. A külön szakfeladattal nem rendelkező tanácsnokok teljesítették a rendkívüli kiküldetéseket. A főjegyző feladata a közigazgatási, gazdálkodási és közjövedelmi ügyek tárgyalásának jegyzőkönyvbe vétele, a teendők ügyintézők közötti szétosztása és számonkérése, valamint minden írásbeli munka felügyelete. Az aljegyző a főjegyző segédje, egyben a városi levéltár kezelője. A pénztárnok kezeli a város úri javadalmaiból és más haszonvételeiből befolyó jövedelmeket, ellátja a váltsági pénztárral kapcsolatos teendőket. A főügyész jogi úton eljár a város közjavadalmainak haszonbérlői, árva- és újoncpénztári adósai ellen, képviseli a várost az idegen hatóságokkal folytatott jogi ügyletekben. A fő- és alkapitány felügyel a belső és a külső rend fenntartására, gondoskodik a csavargók és gonosztevők elfogásáról és őriztetéséről, közreműködik az újoncok előállításánál. Az adószedő a közadói és egyéb pénztárak számadó kezelője. A számvevő feladata elkészíteni a város valamennyi jövedelmének bevételi és kiadási előszámításait, megvizsgálni a számadásokat. A mérnök-telekbíró kötelessége a belső és külső telkek nyilvántartásainak rendbentartása, az utcák és épületek rendezése, a telekkönyvek vezetése, az adásvételek felügyelése. Az árvagyám a városi árvák pénzeinek számadó kezelője. A főorvos a városi szegények ingyenes gyógyítója. A seborvos látja el a halottkémi teendőket. A magtári biztos a város terményeinek számadó kezelője. Az előfogati biztos feladata az előfogatok biztosítása, valamint a katonai elszállásolások intézése. A csendbiztos a város kiterjedt határának őre. Az írnokok végzik a városi hivatalok

8 CsmL (SzF) 109/1849. Tanácsi jgyk.; 88/1849. Szolgabírói ir.

200