Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása 1849 és 1860 között
LABÁDILAJOS SZENTES VÁROS KÖZIGAZGATÁSA 1849 ÉS 1860 KÖZÖTT 1. A KÖZIGAZGATÁS MEGSZERVEZÉSE A SZABADSÁGHARC LEVERÉSE UTÁN Az 1849. július 20-i vesztett túrái ütközet után Perczel Mór csapatai visszavonultak Szeged irányába. Ezzel szabaddá vált az út Haynau eló'tt a Duna—Tisza közén. Csapatai július 25-én már Kecskeméten táboroztak. Ezekben a napokban Szentesen még a városon átvonuló honvéd katonai parancsnokok és forradalmi biztosok utasításainak végrehajtásán fáradoztak. Folyt a népfelkelés szervezése, intézkedések történtek egy puskaporgyár felállítására, gyűjtötték az élelmiszert és takarmányt a honvédcsapatok számára. Július 28-án érkezett a hír Csongrádról, hogy ott már megjelentek a császári hadak előőrsei. A tiszai böldi rév szentesi oldalán ekkor még magyar eró'k tartózkodtak, s egy rövid ideig sikeresen védték az átkelőhelyet. Július 31-én az utolsó honvéd- és nemzetőr csapatok is elvonultak, ezáltal Szentes katonai fedezet nélkül maradt. Kapkodó intézkedések következtek, a várost irányító forradalmi szervek felbomlottak. A szabadságharc alatti vezetők egy része — köztük Boros Sámuel polgármester — augusztus 1-jén éjjel elhagyták a várost. Másnap Szentesen már császári csapatok tartózkodtak. Haynau Duna—Tisza közén előrenyomuló főserege ugyanezen a napon bevonult Szegedre.1 A császári csapatok nem időztek sokáig a városban, rövid pihenő után augusztus 3-án tovább vonultak Hódmezővásárhelyre. Elvonulásuk előtt lefoglalták azokat az élelmiszer- és takarmány készleteket, amelyeket eredetileg a honvéd seregek részére gyűjtöttek össze Szentes határában, de szállítóeszközök hiányában már nem sikerült elszállítani. Rövid szentesi tartózkodásuk ellenére is igen nagy károkat okoztak a lakosoknak. Ami mozdítható volt —jószág, takarmány, élelmiszer, ruhanemű, háztartási felszerelés — azt a fosztogató katonák magukkal vitték.2 Szeged katonai megszállásával Csongrád megye nagyobb része a császári csapatok ellenőrzése alá került. A kialakult gyakorlatnak megfelelően nyomban intézkedéseket tettek a polgári közigazgatás megszervezésére. Gróf Cziráky János — a 4. hadosztály hadbiztosa — már augusztus 2-án kinevezte Csongrád megye forradalom előtti konzervatív első alispánját, Temesváry Istvánt, Csongrád és Csanád megyék királyi biztosává. Temesváry azonnal hozzálátott a szervező munkához. Segítőül maga mellé vette forradalom előtti tiszttársát, Dobosy Lajos volt másod alispánt. Kinevezte Csongrád megye kormányzó alispánjává, s megbízta a megyében lévő vá1 Csongrád megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára [a továbbiakban CsmL (SzF)] 409,418/1849. Szentes város Közgyűlésének iratai; 799, 801, 813, 815/1849. Csongrád vármegye Bizottmányának iratai. A korszak áttekintésére lásd Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye története. Bp. 1900. in. köt. 242—260. o.; Magyarország története 1848—1890. Bp. 1979. 6/1. köt. 437—523. o. 2 CsmL (SzF) 81, 110/1849. Csongrád megye Cs. Kir. Megyehatóságának iratai (a továbbiakban Megyefőnöki ír.); 1632/1850. Szentes járás Cs. Kir. Főszolgabírájának iratai (a továbbiakban Szolgabírói ir.). 197
