Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Habermann Gusztáv: A szegedi fősóhivatal és személyzete (1790–1848)

rangban. Melléje osztották be Wirich (Virich) Vilmos contrascribát.89 Egyébként még 1720. május 16-án is megjelent egy instrukció, amely a sóhivatalok átszervezése feló'l intézkedett, és tulajdonképpen ez az intézkedés volt az, mely a török hódoltság alól felszabadult magyar sóhivatalokat már teljes működésükben érintette.90

A magyar kamara megszüntetése

Amikor II. József megkezdte uralkodását és benne a felvilágosodás eszméi nyertek támogatót, eleve elhatározta az egész állami élet újraszervezését, és ebben semmiféle kötöttséget nem ismert. Eró's kézzel fogott hozzá az állami adminisztráció átalakításához, és modern eszméinek megvalósításához. Elképzeléseit Ausztriában még csak valahogy sikerült elfogadtatnia, de Magyarországon éles, és egyre élesebbé váló ellenállásra talált. Ezzel azonban mit sem törődve 1782. április elsején kéziratot bocsátott ki, amellyel a magyar udvari kamara intézményét megszün- tette és a volt kamarai ügyintézést egyeló're a királyi kancelláriára bízta. Majd újabb rendelkezéssel a volt kamarai ügyvitelt a helytartótanácséval egyesítette. Ezek az intézkedések lényegében nem érintették magát az adminisztrációt, hanem inkább csak annak szervezetét, mégkevésbé érintették ezek az intézkedések a vidéki kamarákat és ezek keretében a magyarországi sóhivatalokat, illetve azok adminisztrációját. A cél az egyszerűsítés, a könnyebb áttekinthetőség és a felesleges létszám leépítése volt. Ezt el is érte és a volt kamarai ügykörben, a kancelláriában, majd a helytartótanácsban alkalmazott tisztviselők számát sikerült is redukálni. Az alsóbb hivatalokban, így a sóhivatalokban is ennek már kevesebb volt a jelentősége, mert ezeknél a létszám- csökkentés alig volt keresztülvihető.91

II. József a bányászatban is — montanisticum — reformokat vezetett be az 1785. évi augusztus 29-én kibocsátott resolutiójával, amikor is az eddigi szervezet helyébe a „Birodalmi Bányagazdálkodási Szervezet” lépett, mely mellé „Hofkämmerer in Münz — und Bergwesen” címen vezetőt rendelt, kamarást, kinek személye egyébként a magyar udvari kamara létszámából került ki. Emellett a máramarosi és bustya- házai sószállító hivatalok egyelőre önállóságukat megtartották, és ezek továbbra is az egy ideig még fenntartott máramarosi kamara adminisztrációja alá tartoztak, melyet azonban a nagybányai főbányafelügyelőség irányított.92 De 1787-ben itt is új főbányahivatalt és bányabíróságot alapítottak „Berg- und Salinen Inspectorat Oberamt und Berggericht” — elnevezéssel, de ez a só kitermelése és szállítása, eladása dolgában nem hozott változást, és főleg nem érintette a szegedi sóhivatal működését és ügykörét.93

E hivatalok, s így a szegedi sóhivatal a só szállítását és eladását eddigi szervezetében folytatta tovább, csak éppen nem az udvari kamara, hanem a helytartótanács irányítása alatt. így ebben a korban is az állami bevételek messze legmagasabb tétele a sóértékesítésből adódott és ez a bevétel a későbbi években még csak egyre nőtt.

Időközben azonban II. József reformjaival szemben akkora gyűlölet hatalmasodott el Magyarországon, hogy a beteges II. József közvetlenül halálát megelőzően kénytelen volt meghirdetett reformjait visszavonni, az ország alsóbb hatóságainál ez

89 Calendarium ...Budáé 1786. Rés Salinaria.

90 Kérészi; Nagy István 76—86;

91 Nagy István 240. p.

92 Nagy István 246—247. p.

93 Nagy István 268. p.

122