Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Kruzslicz István: Csongrád város mezőgazdasága és lakosainak helyzete II. József kataszteri földmérése tükrében
A város belterülete mellett feküdt a libalegelő, melyből jóminő;égű volt 345 hold 175 négy; zögöl, szike; pedig 96 hold 1402 négy;zögöl. Mindkettőt a község használta, minőségre a jobbat holdankénti 2 q szénahozammal, a szikest, mint a legrosszabbat, holdanként 1/2 q-val számították. A Bőid, Szántó, Felgyő nevű határrészeken a város használatában volt 1321 hold 565 négyszögöl jobb minőségű és 578 hold 1082 négyszögöl szikes legelő. A Domonkos, Máma, Ellés, Gyója pusztákon terült el a község legnagyobb legelője 3616 hold 432 négyszögöl kiterjedésben 12 656 mázsa 99 font megbecsült szénahozammal. Minőségre nézve az évi átlagos szénahozam holdanként 3,5 q. Északon a tési határ melletti Hunyos határrészen feküdt a Kis Bokros és Nagy Bokros nevű többnyire vízzel borított, szikes legelő, melynek területe 829 hold 1393 négyszögöl. Ez szintén a község használatában volt, hozama holdanként 1 q széna, mely egyben utal a gyenge minőségre is. A földesúrnak a Gede halom nevű határrészen 401 hold 1439 négyszögöl, a Kónya halom nevű határrészen 197 hold 387 négyszögöl, a Kis Soós Tónál 92 hold 133 négyszögöl legelőjét mérték fel, többnyire 6—8 q-s évenkénti és holdankénti átlagos szénahozammal. (Összesen 692 hold 459 négyszögöl.) A csanyi pusztához tartozott a földesúr külső vendégfogadójához csatolt 7 hold 800 négyszögöles kis legelőn kívül a dohánykertészeknek kiárendált 682 hold 1540 négyszögöl jóminőségű és 152 hold 209 négyszögöl székes legelő. A böldi, szántói, felgyői határrészen a II. szakaszban felmért 259 hold 779 négyszögöl gyékényes és vízállásos terület és 1343 hold 150 négyszögöl káka és nádtermő terület már a vizes rét és tavak kategóriájába volt sorolható. A kifejezetten halászóvizek, melyeket a földesúr árendába adott ki, összesen 99 hold 422 négyszögöl területtel szerepelnek a felmérésben. Egyébként a tavakhoz a községnél 8388 hold 1090 négyszögöl, a földesúrnál 5500 hold 1121 négyszögöl területet mértek fel és a rétek rubrikában hozamukat a szénához parifikálták. A szállásföldek kaszálóival a „közönséges” kaszálókkal, a legelőkkel, kertekkel együtt a rét rubrikában a végösszesítésben Téssel együtt 30 316 hold 505 -f négyszögöl terület szerepel 131 872 mázsa 57 font szénahozammal. Az egy évre és egy holdra kiszámított átlagos szénahozam 4 mázsa 34 font széna. Mázsánként 5 kr-ral számolva az összes szénatermés pénzbeli értéke 10 989 Ft 22 || kr. Részletezve: a földesúrnál felmért 39 895 q 29 font széna kiszámított értéke 3327 Ft 36 £| kr, a községnél felmért 91 977 mázsa 28 font széna pénzbeli értéke pedig 7664 Ft 46 f| kr. Ha most azt vizsgáljuk, hogy ez a szénamennyiség elegendő volt-e a lakosság jószágállományának téli takarmányozásához, akkor a dicálisokban feljegyzett állatszámokkal összevetve a következő eredményre juthatunk: egy jószágra a leghidegebb négy téli hónapban átlagosan 12 q szénát számítva43, az összes szénatermés 10 989 jószág teleltetésére volt elegendő. Ha csak a lakosság szénatermését vesszük alapul, akkor a 91 977 mázsa széna 7664 jószág téli takarmányozását tette lehetővé. A kataszteri felvétel idejéhez legközelebbi 1793/94. évben felvett dicális adóíven a lakosok jószágállománya a következő: 1396 ökör, 1276 tehén, 1787 növendékmarha, 1016 ló és 87 csikó, 7685 juh és 613 sertés.44 Az állatállomány ennél nagyobb lehetett, hiszen köztudott, hogy az adóösszeírók elől bizonyos mennyiséget igyekezett a lakosság 43 A leghidegebb téli hónapokban (120 nap) 1 ökör 9,6—15,6, egy ló 6,8—9,4, egy tehén 12— 18 q szénát fogyaszt. Ennek a mennyiségnek a középátlaga 11,9 q. Kerekítve 12 mázsával számoltunk. Koroknai Ákos : Gazdasági és társadalmi viszonyok a dunai és tiszai határőrvidéken a XVIII. század elején. (Értekezések a történeti tudományok köréből) Bp. 1974. 97. 44 CsmL Szf. IV. B. 1. b. Csongrád dicális conscriptiója 1793/94. 4. 5. 35
