Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Tóth Ferenc: Giba Antal felmérése Makó szállásföldjeiről 1819–1820-ban
hogy a hatóság tiltja az állandó kiköltözést. „Már ennek előtt is tilalmaztatott, hogy valaki a városból egész házi családjával a szállásra kiköltözködjön és ottan lakjon, mivel az olyan ember mind a szolgálatok teljesítését, mind a közönséges tartozásoknak megfizetését és egyéb polgári és keresztényi kötelességeknek végbevitelét elmellőzi és elmulasztja.”10 A tanyák búvóhelyül szolgálhatnak nem kívánatos személyek részére is. „Tapasztaltatván, hogy némely lakosok tanyájokra idegen kertészeket béfogadnak, akik menedék helyet építenek a gonosztevőknek, de azon kívül a közönséges teher viseléstül is elhúzzák magokat; úgy szinte azon lakosok is, kiknek vagyon ugyan földjek, de a városon házok nintsen, vagy ha vagyon is, tsak hogy a közönséges terhek viselésétül magukat elvonhassák és más lakosoknak terheit öregbíthessék, vonójószágaikat eladják, melyeknek meggátlása és orvoslása iránt a Tekintetes Nemes Vármegye megkérettetni végeztetett.”11 A név mellett igen gyakran szerepel az mh. rövidítés, az azt jelenti, hogy az illetőnek más helyen is van földje. A mellékelt kataszterben az említett rövidítés helyett azt a helyrajzi számot tüntettük fel, ahol a másik vagy a többi birtok található. A „Bir Sessiót” rovat a telek nagyságát fejezi ki. Makón a jobbágytelket 57 holdban állapították meg (a holdat, a jugerumot 1100 négyszögölben számították). Ezt az urbárium 36 hold szántóban, 20 hold rétben és 1 hold beltelekben határozta meg. A gyakorlati végrehajtás során a rét külön kimérésére nem került sor, így Makón egy jobbágytelek 56 jugerum szántóból és 1 jugerum beltelekből állt. A kültelki illetőségét mindenki három helyen kapta meg: a tanyai övezetben minden egész telek után 44 jugerumot, a városhoz közelebb eső Ugar övezetben 6 holdat az egyik nyomásban, 6 holdat a másik nyomásban. Míg a tanyaföldön ki-ki maga alkalmazta a három nyomásos gazdálkodást, az Ugar esetében a két nyomásos rendszert a közösség határozta meg. Az Ugar felező vonalát nagyjából a Rákosi út képezte. A Giba Antal által készített kataszteri kimutatás csak a tanyaföldekre terjed ki, itt a teleknagyság az alábbiak szerint alakult: A TANYAFÖLDEK NAGYSÁGA MAKÓN Telek Jugerum □ -öl 1/8 5 550 2/8 (1 fertály) 11 — 3/8 16 550 4/8 (2 fertály) 22 — 5/8 27 550 6/8 (3 fertály) 33 — 7/8 38 550 1 egész 44 — Giba Antal a tört számmal kifejezett, régies teleknagyságot is feltünteti, de ő már a sokkal egzaktabb jugerum és □ -öl földterület meghatározást alkalmazza. Előfordult, hogy egyes személyeknek az ugari földjárandóságát a tanyai övezetben adták ki. Ez a rendhagyó gyakorlat a kataszter szerint 45 holdat tett ki. Giba Antal felmérte az Ugar földet is, itt jelentős többlet mutatkozott. 54 10 Makói Városi Levéltár Tancsülési jegyzőkönyv 1796. 1. 11 Makó Városi Levéltár Tanácsülési jegyzőkönyv 1809. 3.
