Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Kruzslicz István: Csongrád város mezőgazdasága és lakosainak helyzete II. József kataszteri földmérése tükrében
szetben ledolgott robotnapok száma 7584 volt. Az összesen 16 432 robotnapnak 46,1 %-át dolgozták le (ezt telkenként évi 52 napos igái botban számították.) A megváltozott robotnapok száma 24 kr-jával 3539 Ft-ot jelentettek. A megváltási összeget 1813-ban 48 kr-ra emelték.47 1808-ban a 806 házas zsellér 4836 megváltott kézirobot napért 12 kr-jával 967 Ft-ot, a 316 házatlan zsellér 1896 megváltott robotnapért 12 kr-jával 379 Ft-ot fizetett. A házas zsellérek a robotnapok 1/3-át váltották meg és 2/3-át dolgozták le, a házatlan zsellérek pedig felét váltották le és felét ledolgozták. 1808-ban a ledolgozott és megváltott robotnapokat és az értük fizetett robotváltságot az alábbi táblázat szemlélteti: Ebből Társadlami kategória Robotnapok száma ledolgozott napok száma %-a megváltott napok száma %-a értéke Tekesek 31 ő'/g 32 864 15 168 46,2 17 696 53,8 3 539 Ft 24 k Házas zsellérek 806 14 508 9 672 66,7 4 836 33,3 967 Ft 12k Házatlan zsellérek 316 3 792 1 896 50,0 1 836 50,0 379 Ft 12k Összesen: 51 164 26 736 24 428 4885 Ft 48k Az összes robotnapoknak tehát közel felét megváltották, melyért a földesúr 4885 Ft váltságot kapott. A fennmaradó és ledolgozott robotnapok hatásfoka igen gyenge volt, mivel a robotot kényszerből és minden ösztönző erő nélkül végezték a jobbágyok és a zsellérek. A földesúr erőszakos eszközöket is igénybe véve hajtatta robotra jobbágyait, mivel tőke hiányában még nem fogadhatott a szükséges mértékben bérmunkásokat. A földesúr birtoka jövedelmének fokozására, allodiális földjeinek hasznosítására egyéb módszereket is alkalmazott. A remanenciális és majorsági földjeinek nagy részét pénz illetve termény fizetése ellenében árendába adta. Ezenkívül kis parcellákra dohánykertészeket telepített, akikkel kedvező feltételekkel szerződéses viszonyt alakított ki, és így biztos jövedelemhez jutott. A kataszteri felmérés adataiból és ezen adatoknak az urbáriummal való összevetéséből kiderül, hogy ezenkívül az árendás szállásföld mennyiségét az úrbéres telkek rovására is gyarapította. Ennek lényege, hogy elhagyott, vagy kibecsült úrbéres telkeket is árendába adott. Ennek részletes feltárását az alábbiakban ismertetjük. 1771-ben készült el Csongrád első úrbéres tabellája, mely alkalommal 83 \ sessiót írtak össze. Az 1772-ben készült úrbéres tabella is ugyanezeket a bevallott adatokat tartalmazta, melyek természetesen jóval kisebb területet mutattak ki, mint a ténylegesen művelés alatt álló szállásföldek területe. Ezért a földesúr 1772. május 24-én elhatározta a belső és külső fundus ok oktávokra (nyolcadokra) történő kimérettetés ét. A földes úr szerint így a lakosok annyi nyolcadot vállalhatnak, amennyit meg tudnak művelni, és ezentúl a felvállalt sessiótól adóznak. A telkeket úgy alakították ki, hogy a jobbágyok szállásai eredeti helyükön maradhattak, és csak azokat a földeket kívánta a földes úr „házat bíró zselléreknek, vagy új lakosoknak kiosztani”, melyeket a földes gazdák nem vállaltak fel.48 47 CsmL Szf. Csongrád vmegye nemesi Kgy. árvákra ügyelő küldöttségének ír. 1795—1848. 2—3. k. Lásd még: Herczeg Mihály: Adatok a Károlyiak Csongrád—vásárhelyi uradalmának feudalizmuskori történetéhez. Tanulmányok Csongrád megye történetéből IV. Szeged, 1980. 79—81. 48 KcsL P 392 Lad. 105. A földesúr 1772. máj. 24-én Csongrádon kelt levele. Az úrbéres tabellák: CsmL Szf. úrbéri ir. 32/1771, 33/1772. 38
