Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Kruzslicz István: Csongrád város mezőgazdasága és lakosainak helyzete II. József kataszteri földmérése tükrében
badságáért 60 Ft-ot, a felgyői kertészek 151 Ft 41 kr-t, a fehértói kertészek 50 Ft-ot, a csanyi kertészek 72 Ft 64 kr-t fizettek a földesúrnak. A dohányföldek, búzaföldek, kaszálók és legelők után ekkor évenként 4992 Ft 59 1/5 kr. tiszta haszna volt a földesúrnak ezüst pénzben kifejezve.40 Szőlő- és bortermelés A szó'ló'k a várostól északnyugatra Máma és Ellés területén feküdtek a Tisza mentében, a legelő' mellett. A szőlőkhöz ún. „veteményes állják” is tartoztak, melyek a szőlők végében, alacsonyabb részeken terültek el. A kataszteri felvétel a VIII. szakaszban mérte fel a községi és a földesúri szőlőt. A község szőlőjének kiterjedése 675 hold és 1548 •§- négyszögöl, míg a földesúré mindössze 13 hold és 1244 négyszögöl. A lakosság termése 10,004 akó, a földesúré 191 akó. A szőlők minősége igen eltérő volt, az alábbi táblázat mutatja a minőség szerinti megoszlást és a hozamokat: Minőség átlagtermés kategória (akó) parcella száma % terület hold % bortermés akó % legjobb 23—24 3 0,4 6,4 0,9 145 1,4 jó 20—22 102 13,3 96,0 14,0 1932 18,9 középszerű 15—16 494 60,7 426,9 61,9 6 435 63,1 „alávaló” 11—12 173 21,2 136,6 19,8 1 509 14,8 „Leg alávaló” 7—8 36 4,4 23,8 3,4 174 1,7 814 100,0 698,8 100,0 10 195 100,0 Megállapítható, hogy a holdankénti 15—16 akós átlagtermésű és közepes minőségűnek ítélt szőlők az összes szőlőterület 61,9%-át tették ki, és a bortermésnek is 63,1 %-át adták. A legjobban minősített szőlő nagyon kis hányadát jelentette az össztermésnek, ugyanígy a leggyengébb minőségű is. A többi szőlő a jó és a gyenge (alávaló) között oszlott meg, a mérleget kissé a jóminőségű javára billentve. Az egy holdra jutó átlagtermés 14,77 akó, ami akkor az ország szőlőtermelő vidékeinek hozamaihoz képest a gyengébb átlagokhoz sorolható. Ha a parcellák nagyságát vizsgáljuk, megállapítható, hogy az egy parcellára jutó átlagterület nagysága 0,84 hold. Az akkori értékesítési ár akónként 1 Ft 20 kr. volt. Az össztermés forintban kifejezett értéke 13 593 Ft 30 kr., melynek alapján az egy holdra jutó átlagjövedelem 19 Ft körül mozgott. A földesúr saját szőlőjének évi jövedelme 257 Ft 40 kr volt. A parcellák nagy számából is következően nemcsak a telkes jobbágyok, hanem a zsellérek közül is sokan foglalkoztak szőlőműveléssel. 1827-ben már 1110 holdra növekszik a szőlőterület. (1600 négyszögöles holdakra átszámítva ez 832 hold és 800 négyszögölnek felel meg.) A földesúr számvevője a seprűs dézsmabort 1167 akóra becsüli. Közben a bor ára is változott: „Ha ezen szőlőkben termő bor az Al-földön legjobbnak tartatik, mert aztat jobbféle Pintzékben nem tsak több esztendőkig tartani, hanem több helyeken hegyi bor gyanánt elmérni is lehet. — Mivel mindazonáltal ezen Bor Hellyben a többi Al-földi Helységekben teremni szokott Bornak árrán elméretni szokott, azért annak értéke szinte azon az áron, 40 KcsL P 392 Lad. 105. A csongrádi uradalom földesúri jövedelmeinek kimutatása. 1826. 33
