Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)

Dóka Klára: A dél-alföldi iparosság struktúraváltása a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában (1828–1870)

csoport Iparos és gyáros

Alkalmazott Segéd

Összesen

%

Csongrád megye (Szeged nélkül)

I.

89

5

249

343

5,50

II.

934

3

748

1 685

27,00

III.

158

8

1 403

1 569

25,14

IV.

607

4

515

1 126

18,04

V.

736

6

479

1 221

19,56

VI.

150

2

145

297

4,76

Összesen

2 674

28

3 539

6 241

100%

Csanád megye

I.

185

3

127

315

9,03

II.

609

—

402

1 011

28,98

II.

140

5

326

471

13,50

IV.

239

1

178

418

11,98

V.

700

3

386

1 089

31,21

VI.

105

4

76

185

5,30

Összesen

1 978

16

1 495

3 489

100%

Békés megye

I.

124

12

177

313

3,54

II.

1 565

81

1 071

2717

30,76

III.

219

29

205

453

5,13

IV.

634

37

413

1 084

12,27

V.

2 225

71

1 478

3 774

42,73

VI.

298

18

176

492

5,57

Összesen

5 065

248

3 520

8 833

100%

összesítés

I.

456

40

915

1 411

6,05

II.

3 522

98

2 900

6 520

27,95

III.

1 008

69

2 268

3 345

14,33

IV.

1 860

48

1 626

3 534

15,15

V.

4211

92

3 016

7 319

31,37

VI.

597

33

571

1 201

5,15

Összesen

11 654

380

11 269

23 330

100%

Csongrád megyében 1870-ben az országos átlagnál kevesebb iparűző dolgozott, a legények száma viszont magas volt. Az ágazati struktúrát tekintve azonban látható, hogy a legényeknek csaknem fele az élelmiszeriparban, zömmel a malmokban állt alkalmazásban. Ettől eltekintve egyetlen iparcsoport sem volt kiugróan jelentős. Úgy tűnik, megszűnt a kereskedőknek részmunkaidőben folytatott iparűzése, az új fejlődés pedig még nem bontakozott ki. A gabonakonjuktúra nagy arányú emelke260