Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)

Dóka Klára: A dél-alföldi iparosság struktúraváltása a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában (1828–1870)

csoport Iparos és gyáros

Alkalmazott Segéd

Összesen

%

Tiszai járás

I.

127

—

125

252

5,80

II.

744

5

451

1 200

27,60

III.

329

7

224

560

12,88

IV.

720

5

404

1 129

25,97

V.

623

10

323

956

21,99

VI.

177

4

70

251

5,76

Összesen

2 720

31

1 597

4 348

100%

Összesen

I.

944

11

1 223

2 178

7,08

II.

4 322

27

3 424

7 773

25,27

III.

2 128

57

2 010

4 195

13,64

IV.

4 203

26

3 331

7 560

24,58

V.

3 909

29

2 737

6 675

21,70

VI.

1 473

21

882

2 376

7,73

Végösszeg

16 979

171

13 607

30 757

100%

A Bács megyei szabad királyi városokban a bőrfeldolgozó ipar még mindig megőrizte első helyét, de jelentősége csökkent. A mesterek száma leginkább Zomborban nőtt, a legényeké pedig a kereskedelmi forgalom központjába került Újvidéken. Legtöbb legény mindhárom városban a textiliparban dolgozott. A feudális hagyományoknak megfelelően Szabadkán a legények száma nem érte el a mesterekét. Egyik városban sem volt kiugróan magas a kapitalista ipar fejlődése, ami a falusi, mezővárosi mestereket konkurrenciával fenyegette volna.

A járásokban a fa- és fémipar állt az élen, és mindenütt megnőtt a textilipar jelentősége. A középső járásban minden 58., a tiszaiban minden 91., a telecskaiban minden 73., a felsőben minden 76. lakos textiliparos volt. Leginkább a középső járás textilipara lendült fel, ahol ennek voltak is hagyományai. Itt azonban minőségileg más iparűzésről van szó, mint a feudális korban, legény nélkül, a kereskedők számára dolgozó mestereknél. A fellendülés azt jelzi, hogy — mint említettük — a tőke behatolt a kézműipar területére is. Hatása elsősorban a kisműhelyek életrekeltésében és megerősítésében mutatkozott meg, mivel nem talált utat a jelentősebb, gyári vállalkozások felé. Ezt igazolja a budapesti kereskedelmi és iparkamara adata is, amely szerint 1870-ben csak 1053 fő, a legények 7%-a dolgozott a kapitalista ipar területén, ennek is fele élelmiszeriparos volt.

Temes megye

A kapitalista ipar fejlődése a vizsgált régióban elsősorban Temes megyében, ezen belül Temesvárott vett nagy lendületet. A legények száma itt haladta meg legjobban az önálló iparosokét, és jelentős részük már a gyáriparban volt. (1.XLI1I. táblázat!)

252