Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Dóka Klára: A dél-alföldi iparosság struktúraváltása a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában (1828–1870)
gyékben következett be. Kevés volt a gyarapodás a viszonylag kedvezőtlen adottságú Arad megyében, és minimális Temesben, ahol a népsűrűségi mutató már 1828-ban felülmúlta az országos átlagot. A városok közül a kereskedelmi lehetőségek miatt Szeged, Arad, Temesvár fejlődött a legnagyobb mértékben. Visszaeséssel csupán Újvidéken találkozunk. E város 1849-ben a harcok során csaknem teljesen elpusztult, és csak évtizedek múlva érte el a lakosság a korábbi átlagot. A népes mezővárosokban — Hódmezővásárhely kivételével — viszonylag mérsékeltebb volt a gyarapodás. (1. XXXII. táblázat!) XXXII. TÁBLÁZAT Iparosok és.segédek száma 1857™ Megye/város neve önálló iparos Segéd Egy önálló kézművesre jutó fő Arad város 1 366 1465 20 Arad megye 2 617 1 427 87 Szeged város 1578 1 123 31 Csongrád megye 2 397 1 627 52 Békés—Csanád megye 5 591 3 839 54 Temesvár város 1 313 1 531 17 Temesvári kerület 4 805 3 445 62 Nagybecskereki kerület 6 550 4 292 59 Újvidéki kerület 4 325 3 803 51 Zombori kerület 9 807 7 725 38 Összesen 40 349 30 277 52 Az összeállításból világosan látszik, hogy az 1828—1857 közti időszakban az önálló mesterek száma több, mint kétszeresére, a segédeké csaknem hatszorosára nőtt. 1857-ben az országos mutatók szerint 51, a ^bad királyi városokban 21—22 lakos jutott egy önálló iparűzőre. Temesvár továbbra is a legiparosodottabb városok közé tartozott, Szeged viszont lemaradt az országos átlagtól. A mezővárosokban és falvakban viszonylag egyenletes fejlődés ment végbe. Ennek eredményeként — Arad kivételével — a délalföldi megyék iparsűrűség szempontjából felzárkóztak az országos normához. Valamivel kevésbé voltak iparosodottak, mint a dunántúli vármegyék, ahol 1 : 49 volt az arány, de meghaladták az alföldi 1 : 65 fő átlagot. 1857-ben a segédek száma országosan a mesterek 77,87%-át tette ki,71 a Dél- Alföldön e mutató 75,03, ami lényegesen nem maradt el az országos átlagtól. Az előzményekből következik, hogy a segédek esetében a legnagyobb gyarapodás Arad és Bács megyében következett be. A legények száma csak Arad és Temesvár városokban haladta meg a mesterekét, a feudáliskori aránytalanságok miatt még mindig a legalacsonyabb volt Arad megyében. Nem emelkedett különösebben a legények száma Békés, Csanád és Csongrád megye állattenyésztő falvaiban és mezővárosaiban sem. 1857-ben országos vonatkozásban a kereskedők száma emelkedő tendenciát mutat. Ekkor a városokban és falvakban összesen 42 443 kereskedő volt, az iparosok ™ Tafeln zur Statistik ... i. m. Tafel 2. 71 Az Ausztriai Birodalom, jelesen a magyar korona országainak statisztikai kézkönyve. (Kőnek Sándor) Pest, 1865. 128. 236
