Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Kruzslicz István: Csongrád város mezőgazdasága és lakosainak helyzete II. József kataszteri földmérése tükrében
KRUZSLICZ ISTVÁN CSONGRÁD VÁROS MEZŐGAZDASÁGA ÉS LAKOSAINAK HELYZETE H. JÓZSEF KATASZTERI FÖLDMÉRÉSE TÜKRÉBEN 1. Bevezetés A földvár, melynek nevét a város és később a megye is kapta, már a honfoglalás előtt is fennállt. A honfoglaláskor már olyan meglévő vár volt, melyet a magyaroknak el kellett foglalni. Ond fia Ete, nemzetségével a Tisza kanyarulatában a Körös torkolatával szemben olyan helyen telepedett le, amely „az Alpár homokja és a Bőldi rév közötti területre esik” és az ott élő szlávokkal a földvár védmííveit újraépíttette. Az ő nyelvükön nevezték az erősséget „Cserni grad”-nak azaz fekete várnak.1 Csongrád erősséggé alakulását földrajzi fekvése is elősegítette. A Tisza egyesülve a Körös vizével olyan félkörívű kanyarulatot alkotott, hogy ott sáncot emelve és az árkot vízzel elárasztva jól védhető földvárat lehetett kiépíteni.2 Ond vezér és utódai központját az államszervezéskor István király elvette és a nemzetség területét a várba helyezett csongrádi ispán alá rendelte.3 A 18. század végén a hajdani erősségnek csak romjai maradtak. Az erősség északi szegletében mély sáncokkal megerősített épület ekkor már nem állt, csak a régi sáncok voltak láthatók, a Károlyi gróf szállásával.4 A földvár mellett épült ki a város, amely már all. században is jelentős település volt. Idrisi arab történetíró szerint „nagy és népes város, vásárok és minden fajta természeti javak vannak benne.”5 Parschitius megyeleírásában, amely a 18. század legelején készült, olvashatjuk a következőket: „Czongrad avagy Czongradinium híres bazilikával. Azelőtt szép, igen terjedelmes, a törökkel és az erélyiekkel való kereskedelem révén nagyon nevezetes hely volt, amelynek a vár nyújtott ékességet és erősséget”.6 A tatárjárás súlyos csapást mért a városra. A tatárok megostromolták és földig lerombolták a várat, a megmaradt lakosság elmenekült, a város is porrá égett. Bár később újraépült, a veszteséget nehezen heverte ki. A közigazgatás központja átkerült Szegedre. IV. Béla a szegediek kérelmére — a rév és vámmentességen felül — a csongrádi királyi vár jószágai közül Szegednek adományozta Tápé falut haszonvételeivel együtt. 1349-ben Rezke (Röszke — K. 1.) faluval együtt maga Csongrád is a szegedi királyi várhoz tartozott.7 A város többször is urat cserélt. Először Albert király neje, Erzsébet nyerte 1 Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye története. I. Bp. 1897. 27. 31. 85. 2 Fényes Elek: Magyarország leírása. II. Pest. 1847. 435. 3 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp. 1963. 894. 4 Vályi András: Magyar országnak leírása. I. 1796. 439. 6 Györffy: i. m.: 894. 6 Lakatos Pál—Zombori István: Parschitius Kristóf leírása Csanád, Bodrog és Csongrád vármegyékről. Móra Ferenc Múzeum évkönyve. 1980/81. Szeged, 1984. 230. 7 Zsilinszky: i.m.: 58. 59. 86. 87. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. Bp. 1890. 680. 17
