Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Szőcs Sebestyén: Szeged város követei az 1832–36. évi országgyűlésen
gek megbüntetésére;218 a polgári származású személyek hivatal viselésére, illetve általában a polgári rend tagjai nagyobb megbecsülésére,219 a névtelen feljelentésekkel kapcsolatos eljárásra ;220 és végül a Kamara városok feletti gyámkodásának megszüntetésére221 vonatkozó indítványokat. A Szeged város privilégiumainak megerősítését és kiterjesztését célzó javaslattal kapcsolatban a bizottmány úgy nyilatkozott, hogy „semmi indító okot és szorító környülállást nem talál... mi Szeged Várossá Jussainak és szabadságainak akár új Törvénnyel való megerősítését, akár nagyobbítását szükségessé teszi”, s a rendek természetesen ezt a véleményt is minden további nélkül jóváhagyták.222 Végül a Jettin József-féle alapítvánnyal kapcsolatos kérelmet,223 valamint a Torontál megye ellen emelt panaszt224 a sérelmi bizottmány a kormányszékek és nem a törvényhozás hatáskörébe tartozónak minősítette. Az alsótábla a bizottmány álláspontját ezekben az ügyekben is elfogadta, s hiába sérelmezte az 1835. augusztus 10-i országos ülésen Hódy Imre szóban is Torontál megye eljárását — a város panaszát újabb adalékokkal is megerősítve —, a megyével szembeni büntető határozat hozatalát nem sikerült kieszközölnie.225 218 Iratok II. 298., uo. IV. 290. Jegyzőkönyv XI. 337. A kérdés az 1833. december 17-i kerületi ülésen is szóba került, a rendek azonban érdemben nem kívántak foglalkozni a problémával. Erről 1.: KLÖM II. 485. sk. 219 Iratok II. 300., uo. IV. 290., Jegyzőkönyv XI. 337. 229 Iratok II. 297., uo. IV. 290., Jegyzőkönyv XI. 337. L. még a követek 1835. május 31-i jelentését: CsmL Tanácsi iratok 1835: 1717. Vö. a 31. sz. jegyzetben mondottakkal is. 221 Iratok II. 300., uo. IV. 290., Jegyzőkönyv XI. 337. L. még a követek 1835. április 12-i jelentését: CsmL Tanácsi iratok 1835: 1214. Vö. a 28. sz. jegyzetben mondottakkal is. A szabad királyi városok és a Kamara közti kapcsolat problémájára a továbbiakban még röviden visszatérek. 222 Iratok II. 302., uo. IV. 290., Jegyzőkönyv XI. 339. 222 Iratok II. 298., uo. IV. 290., Jegyzőkönyv XI. 337. L. még a kérdéshez az 1835. március 15-i, május 31-i és július 12-i követjelentéseket is: CsmL Tanácsi iratok 1835: 909., 1835: 1717., 1835: 2128. Hódyék a május 31-i jelentésükben részletesen beszámolnak arról is, hogy az üggyel kapcsolatban felkeresték Szerentsy István királyi táblai ítélőmestert, a Jettin-féle alapítvány akkori főfelügyelőjét is; a szegediek állításával szemben azonban Szeretnsynek az volt a véleménye, hogy Jettin végrendelete semmi olyan kitételt nem tartalmaz, amely szerint az alapítványból „több Szegedi Polgár Születésű Tanuló Ifiak” másokkal szemben előnyben részesítendők lennének, s így a vonatkozó sérelem benyújtásának nem volt semmi jogi alapja. A fenti körülmény miatt „az Igazgató Székeknél is valamit nyerni kevés reménység mutatkozik”. Szerentsy ugyanakkor arról is biztosította a szegedi követeket, hogy az a kívánság, mely szerint az alapítványból a nemesek mellett az arra alkalmas polgári származású fiatalok, — „légyenek azok akár Szegediek, akár más Városbéliek” — is részesüljenek, jogos és méltánylandó. Hódy és Gerencsér a kapott válasszal természetesen elégedetlenek voltak, s ezért további eljárásukra vonatkozóan a tanácstól újabb utasítást kértek. Az ügy folytatásáról jelenleg nem állnak adatok rendelkezésünkre; ugyanakkor szeretnénk röviden utalni arra is, hogy Szeged város tanácsa biztosítani akarta a polgári rendből származó fiatalok számára a Ludoviceumban való tanulás lehetőségét is; ezért 1836. február 29-én arra utasította a követeket, hogy az intézet anyagi támogatását mindaddig tagadják meg, amíg a fenti kívánság teljesítésére az országgyűléstől a megfelelő biztosítékokat nem kapják meg. (CsmL Tanácsi jkv. 1836: 599, illetve uo. Tanácsi iratok 1836: 599.) A királyi városok közül egyébként Kassa városa 27 200, Szabadka 4856, Debrecen 2666, Nagyszombat pedig 100 forintot ajánlott fel az intézet támogatására. Fiume város kormányzói tanácsa 200 forintot, Felsőbánya város 500 forintot, a szepesi 16 város kerülete pedig 5833 forintot szavazott meg az akadémia céljaira. (Erről 1.: Iratok VTI. 574. skk.) Más városok ugyanakkor — így az 1836. február 18-i országos ülésen — a Ludovicum támogatását is a városok országgyűlési jogainak helyreállításához kötötték; s ugyanekkor Trencsén város követe a városok számára semmi eredményt nem hozó, de rendkívül hosszúra nyúlt országgyűlés miatti tetemes kiadásokra való hivatkozással tagadta meg az anyagi hozzájárulást. (Erről 1.: Jegyzőkönyv XIII. 420. sk.) 224 Iratok TI. 301., uo. IV. 290. Vö. a következő jegyzetben mondandókkal is. 225 Jegyzőkönyv XI. 337. skk. A Hódy felszólalása nyomán kialakuló rövid, de rendkívül éles vitában Hertelendy Miksa visszautasította a város által felhozott vádakat, emlékeztetett arra, hogy Szegedet a töltések építése előtt is minduntalan elöntötte az árvíz, majd nem kevés cinizmussal közölte: a szóban forgó töltések létesítésével „Megyéje a Nemzeti szorgalomtól búzdíttatva csak Szeged városa dicséretes példáját követte”. Nem volt kevésbé cinikus az a közlése sem, hogy a város által 171