Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Szőcs Sebestyén: Szeged város követei az 1832–36. évi országgyűlésen
János a város nevében úgy nyilatkozik, hogy „a kivetés szerént reá esendő mennyiség lefizetését elfogadja”, a választott polgárok által felajánlott 1000 forintról azonban nem tett említést.199 A megajánlott 400 ezer forintos összeggel kapcsolatban a főrendek — 1836. április 13-án — elutasító álláspontra helyezkedtek,200 s ebbe a rendek többszöri üzenet- váltás után végül is kénytelenek voltakt beletörődni, és megelégedni egy országos bizottság kiküldésével, amelynek feladata lett többek között a főrendek által is jóváhagyott önkéntes adományok beszedése és kezelése is.201 Bonyolultabb volt Szeged város küldötteinek a helyzete az adó problémáját illetően: Hódy és Gerencsér ugyanis a maguk részéről a negyedik rend többi képviselőjének felfogásával értettek messzemenően egyet; Szeged város megisztrátusa azonban sok vonatkozásban az ellenzék véleményével helyezkedett azonos álláspontra. A követek az 1836. március 9-i, az aznapi országos ülésről szóló jelentésükben közölték nézeteiket a kérdéssel kapcsolatban. Tájékoztatták küldőiket, hogy az említett ülésen a városi követek nevében Krits ke József emelt szót a kormányzat kíváns ágainak teljesítése érdekében, majd nyomatékosan hangsúlyozták: remélik, hogy előbb vagy utóbb a megyei követek is felhagynak az ellenállással, s valamennyien „az eddig voltt adó megadására hajlandók lesznek”. Jelezték azt is, hogy a városi követek az adó ügyével kapcsolatos rendi üzenetre adandó főrendi válaszüzenet országos ülési tárgyalása alkalmával fogják kifejteni álláspontjukat, majd legvégül az adó kérdésével kapcsolatos határozott utasítás küldésére kérték fel a magisztrátust.202 A tanács azonban a február 8-án, 13-án és 16-án tartott elegyes üléseken elfogadott határozatok figyelembevételével már március 8-án elküldte az adóra vonatkozó utasítást.203 Hódy Imre az 1836. március 24-i országos ülésen azután küldői akaratára hivatkozva nyilatkozott úgy, hogy „az eddigi adó mennyisége a Status szükségeire, a külső és belső bátorságának fenntartására” feltétlenül biztosítandó, s azt a város a maga részéről elvileg hajlandó is megajánlani, a város „polgári és egyéb lakosi csökkent tehetségét” azonban figyelmen kívül hagyni nem lehet. így Szeged csak abban az esetben lesz képes „az eddigi adót... ezentúl is viselni, ha ez súlyos állapotján a város valamelly részről enyhítő könnyebbítést nyerhet”. Ennek érdekében szükséges, hogy „ezen városnak az igen megszaporított portái a porták újabbi elarányo;ítása alkalmával” lényegesen csökkenjenek, s a város teherbíró képességének megfelelő portaszám állapíttassák meg. Említettük korábban, hogy a szegedi követek a portaszám csökkentése érdekében már a sérelmek és kívánatok között előterjesztettek egy indítványt; a városi porták csökkentését azonban a március 24-i ülésen felszólaló más városi követek — így Bujanovics Vince, Kritske József és Körber János — is követelték. Ez azonban nem a kormányzattal szembeni feltétel kiszabása, hanem a megyei követektől való elhatárolódásuknak az adott körülmények között nagyon is egyértelmű deklarálása volt. S ez annál is inkább nyilvánvaló, mivel az említett városi követek — csakúgy mint Hódy Imre is — a nemesi testőrség költségeinek fedezéséhez való hozzájárulást ugyancsak elutasították, és követelték — amint ezt Hódy megfogalmazta —, hogy miután ezen intézmény „egyedül a Magyar nemesség díszére és hasznára tartatik fel is» Jegyzőkönyv XIV. 236. sk. 300 Iratok VII. 365. sk. Vő.: KLÖM V. 627. ,01 Ezekre 1.: Iratok VII. 611. skk„ 660. skk., 736., Jegyzőkönyv XIV. 332. A szentesített törvény, mint a 41. számú te. szerepel az 1836. évi törvények között. L. még a kérdéshez: Reizner 1884. 20., Reizner 1899—1900II. 40. Reizner közléséből úgy tűnik, hogy a választott község által megajánlott 1000 forintnyi összeget már 1836. február folyamán sikerült összegyűjteni. ,0* CsmL Tanácsi iratok 1836: 266. >03 Uo. 1836: 403. 168
