Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Szőcs Sebestyén: Szeged város követei az 1832–36. évi országgyűlésen
zatra fogják ruházni. Ugyanakkor feltétlen bizalmukat nyilvánították ki az uralodó iránt, s ismételten hangot adtak annak a reményüknek, hogy a kormány a legteljesebb mértékig támogatni fogja ügyüket, s végre gátat vet a harmadik rend már-már az uralkodó jogait is veszélyeztető' politikai törekvéseinek. Időközben a városiak küldöttsége elkészült a javaslat szövegével, s azt a nádorhoz is eljuttatták, egyúttal az országgyűlés elnökének véleményét kérték azon tervükkel kapcsolatban, mely szerint a javaslatot üzenet formájában terjesztenék a diéta elé. A nádor ez utóbbi elképzelést nem hagyta jóvá, mivel az üzenetformában való előterjesztéssel olyan precendens keletkezhet, amely nagymértékben gátolná az ország- gyűlés munkáját; a javalattal azonban egyetértett, igaz, fenntartotta magának azt a jogot, hogy annak szövegében javításokat eszközöljön. A kerületi javaslattal kapcsolatos észrevételek, valamint a városiak által készített javaslat kinyomtatása ellen nem emelt kifogást, s a javaslat szövegében eszközölt változtatásai is inkább csak formai jellegűek voltak; eljárása mégis elkeseredést váltott ki a városi követek körében, mert úgy vélték: a nádor tilalma az üzenetformában való előterjesztésre vonatkozóan nyílt deklarálása annak, hogy a negyedik rend semmilyen vonatkozásban sem egyenrangú a harmadik renddel, s egyértelművé teszi azt is, hogy a kormány az ígéretekkel ugyan nem fukarkodik, de a városok helyzetén valójában nem kíván változtatni. A nádor válaszának kézhezvétele után a városok küldöttei ismét konferenciára gyülekeztek össze, ahol elkeseredésüknek nyíltan hangot adtak, ám — főként Vághy és Klapka rábeszélésére — végül is úgy döntöttek, hogy javaslatuk elfogadtatása érdekében csupán az országgyűléseken megengedett eszközökkel élnek; majd ugyanaznap délután újabb konferenciát tartottak, s ekkor Klapkát és Pósfayt bízták meg, hogy a nádor által javasolt változtatásokat figyelembe véve a javaslat végleges latin, illetve magyar nyelvű szövegváltozatát elkészítsék.167 A törvénykezési javaslatok országos ülési tárgyalásai 1834. április 2-án kezdődtek. Ekkor a napirend előtt Nagy Benedek kért szót, s követtársai nevében is újra követelte, hogy a városi bíróságról szól javaslat tárgyalása alkalmával a városok küldöttei a döntéshozatalban élhessenek törvényadta jogaikkal. Buda város első követének előterjesztéséhez a városi követek egyhangúlag csatlakoztak, amire a személynök igen élesen és elutasítóan reagált; a megyei követek viszont biztosították a negyedik rend küldötteit arról, hogy észrevételeiket a városi bíróságokkal kapcsolatban akadálytalanul kifejthetik.158 A városi követek által készített tervezet bemutatására április 10-én került sor; ennek tárgyalását azonban a megyei követek nem tartották szükségesnek, s haladéktalanul a kerületi javaslat paragrafusonként! tárgyalásához kezdtek hozzá. A városi bíróságok tagjaival kapcsolatban a rendek nagyon hamar megegyeztek abban, hogy bíróknak jogban jártas, s lehetőleg városi ingatlannal rendelkező személyeknek kell lenniök; a bírók választását illetően azonban rendkívül szenvedélyes vita bontakozott ki, miután Somssich Miklós azt az indítvánty terjesztette elő, hogy a törvény szövegébe feltétlenül bele kell foglalni azt is, hogy bíróság tagjainak választásában valamennyi polgárjoggal bíró városlakónak részt kell vennie. Ragályi Tamás Torna megyei táblabíró, a megye első követe ennél tovább ment, s a bírók választásának jogával valamennyi birtokkal rendelkező városlakót fel kívánta ruházni. A tornai követ felhívta 157 * * 157 A fentiekhez 1.: Hódy Imre és Gerencsér János 1834. március 16-i és március 27-i jelentéseit, valamint Takáts 76. skk.; a városi követek által készített javaslatot 1.: Jegyzőkönyv VI. 364. skk., a kerületi javaslatot 1.: Iratok II. 329. skk. L. még a kérdéshez: OL. Extraserialia 1834: VIII, 1834: XXXI. is» jegyzőkönyv VI. 125., KLÖMIII. 8. L. még: CsmL Tanácsi iratok 1834: 1178. 156
