Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Farkas Csaba: A szegedi plébánia 1761. évi összeírása
Ő pedig nem a püspök egyetértésével kinevezettnek látszik, mivel a főtisztelendő nagyobb káplántól függ. Másodszor: Ez a káplán a főkáplántól függően a váron belül szolgáltatja ki a szentségeket. A plébániai jogokat a váron kívül már nem veszélyezteti.19 Harmadszor: Az itteni konvent a szolgálataiért minden évben 150 forintot biztosít neki. Negyedszer: A Kálvária kápolnánál van egy, az emberi közösségtől messze fekvő remetelak, amelyet a püspök egyetértésével elmeitek. Ennek semmiféle adománya sincs, sem pedig valamilyen javadalma a szomszédos kerten, illetve a város által fűtés céljára adományozott nádason kívül. A remete a hívek alamizsnáiból él, amelyet ezen a városon kívül nem gyűjthet. A remete máskor a remetelakon kívül nem tölti az éjszakáit, de most a súlyos állapotú lába gyógyítása érdekében a plébános egyetértésével egy becsületes polgár házában tartózkodik, és itt ápolják. Ötödször: A remete Szabó Miklós, aki ferences harmadrendű és Elzeáriusnak20 hívják, 50 éves végzett szónok. Szent Ferenc ruháját 1740-ben vette magára a főtisztelendő Káló Ferenc, a váci kegyes vikárius úr engedélyével, amely megyében néhány évig élt. Innen jött Szegedre és a Kálvária kápolnánál levő remetelakban kezdett el élni. Végülis a méltóságos és főtisztelendő esztergomi vikárius úr 1756 január 6-án kibocsátott leirata alapján ebbe a kápolnába beiktatva mindig feddhetetlen életet él. A szerzetesekről Először: A szerzetes férfiaknak három rendháza van, a piarista atyák rendháza, amelyben tizenöten, a konventuális ferencesrendiek rendháza, amelyben tizenketten, és a megreformált ferencesrendiek rendháza, amelyben harmincán élnek.21 A hét ferences harmadrendi nőn kívül apácák nincsenek, ezek a nők szürke színű ruhában járva a tisztaság egyszerű fogadalma szerint élnek, és már szinte apácaszámba mennek. Ezeknek két, kiutalt szobájuk van a kórház udvarán kisleányok tanítása céljából. Másodszor: A kegyes tanítórendi atyáknak saját templomuk van, mindazonáltal ama alapítvány érvényessége alapján, amelyet a legkegyesebb emlékezetű VI. Károly császár is hitelesített, ki lett jelölve nekik a Szent Demeter mártír temploma oldalánál egy hely és rájuk lett bízva a plébánia irányítása. A többi két rendnek is saját templomai vannak, amelyekben vasárnaponként és ünnepnapokon szentbeszédeket tartanak. A ferencesrendi atyák magyarul, a konventuális ferencesrendi atyák pedig a hónap első vasárnapján, a jelentősebb ünnepeken, hasonlóképp Boldogságos Szűz Mária és az Apostolok ünnepein németül is. Templomaikban a gyónás és az Ol- táriszentség szentségeit is kiszolgáltatják. Harmadszor: A plébános akarata ellenére a plébániai hatáskörből semmit sem gyakorolnak. Mivelhogy ennek a plébániának a vezetői elegendőek a szentségek kiszolgáltatására, a nevezett rendek semmi mást nem végeznek a lelkek ápolása tekintetében, minthogy néha különösen éjszaka betegekhez hivatva azok gyónását meghallgatják. Negyedszer: A közös körmeneteken részt vesznek, a ferences atyák22 kereszt alatt, a minorita atyák közül pedig ketten vesznek részt a körmeneteken, mivel csak rezidenciájuk van itt. Ezekről nem észlelték, hogy a püspök által nem engedélyezett búcsúkat hirdettek volna meg. 19 Nem veszélyezteti, ez azt jelenti, hogy a váron kívül nem végezheti a plébániai feladatokat. 20 Elzearius a szerzetesi neve. 21 Konventuális ferencesek az enyhébb szabályzatot követő minoriták Felsővároson, a megreformáltak a szigorúbb observansok, akik az alsóvárosi templom mellett laktak. 22 Ferences atyák: értsd: az alsóvárosi ferencesek. 12
