Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)

Farkas Ferenc–Halmágyi Pál: R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós háborús feljegyzései

ból. A Makó többi pontján támadó magyar egységeket is mindenütt visszaverték a szovjet védők.

A szeptember 26-a éjjeltől szeptember 30-a éjszakáig zászlóalj—század erőkkel erőltetett magyar ellentámadások Makó visszavételére nem vezettek eredményre. E harcok eredményeként azonban jónéhány városkörnyéki község visszakerült a magyar csapatok kezére, és az arcvonal is közvetlen a város közelébe került, ám Makót mégsem sikerült visszafoglalni.83

A német—magyar vezetés terve, hogy az Aradtól északnyugatra előretört egységeket északról és délről egy időben Pécska irányába támadva fogják harapófogóba, a szovjet hadsereg szívós ellenállásán meghiúsult. Október elejére kialakult egy csökkentett elképzelés, mely szerint a Maros mindkét oldaláról Apátfalva— Magyarcsanád irányába támadva, már csak a Makót védő erőket akarták bezárni és a várost visszaszerezni. Ennek a felismerésnek első megnyilvánulása a 4. SS hadosztály északi irányú támadását elrendelő szeptember 30-i parancs volt.93 94 Október 2-án a 3. magyar hadsereg is megkapta Friessner vezérezredestől a parancsot: Makótól északkeletre álló erőivel déli irányba, Apátfalvára törjön előre és az összeköttetést a Marostól délre harcoló német hadosztállyal felvéve a szovjet erőket Makónál zúzza szét.95

A Makó elleni támadások egy nagy átfogó ellentámadási terv, a „Cigánybáró” hadművelet előkészületeibe is beleillettek. E támadást öt csapásmérő csoporttal tervezték megindítani, melyből három Nagyvárad—Sarkad környékéről, kettő pedig Szeged térségéből, mégpedig egy a Maros északi, egy pedig a déli partján indul meg.96 A szegedi térségből támadó erők az itt harcoló magyar és német csapatok lettek volna. A támadás megindítását október 12-re tervezték. Eddig az időpontig a magyar csapatoknak gyakori kis erejű akciókkal kellett lekötni a szovjet hadsereg erejét, illetve megakadályozni áttörését.97 Ebbe a koncepcióba pontosan beleillettek a Makó körüli harcok és a város visszavételére tervezett jelentősebb ellentámadás. Október első napjai Makó környékén erre a nagyobb erőket követelő támadásra való felkészüléssel teltek el. A harcok azonban nem szűntek meg teljesen, a kisebb egységek tovább próbálkoztak a városba való bejutással, ill. a nagy támadáshoz való kedvezőbb terepszákasz elérésével. így október 1-én a Marostól délre a 4. SS hadosztály elfoglalta Nagyszentpétert és Egrest, itt el is érte a folyót, a Kiszombornál álló magyar erőkkel azonban az érintkezést még mindig nem tudta felvenni.98 A két egység között Sárafalva—Nagyszentmiklós—Őscsanád körzetében védekeztek a szovjet csapatok. A kiszombori magyar csapatok ezen a napon ismét Makó déli szegélyén próbálkoztak támadással, de eredményt most sem értek el. Hiú ábránd maradt tehát Heszlényi hadseregparancsnok szeptember 30-i kijelentése német felettesének, hogy október 1-jén „a várost feltétlen elfoglalja!” Sikertelenségét belátva kért talán német légitámadást másnapi újabb próbálkozásához.99 A Marostól délre álló magyar egységek parancsnoksága Szugolyban a Török-tanyán volt.

93 Szeptember 28. Földeák, Pitvaros. Szeptember 29. Kiszombor, Királyhegyes.

94 HL Filmtár, 1258. tekercs KTB/H. Gr. Süd 6744. sz. irat.

85 HL Filmtár, 1258. tekercs KTB/H. Gr. Süd 6781. sz. irat.

96 Öl védi Ignác: Adalékok a német—magyar katonai viszony alakulásához (1944. szeptember 8-a után) és a „Debreceni” hadművelet előkészítése. Hadtörténeti Közlemények, 1969. 3. szám 458. old.

97 HL Filmtár, 1258. tekercs KTB/H. Gr. Süd 6817. sz. irat.

98 HL Filmtár, 1251. tekercs KTB/H. Gr. Süd október 1.

99 HL Filmtár, 1251. tekercs KTB/H. Gr. Süd október 1. 1258. tekercs KTB/H. Gr. Süd 6745. sz. irat.

26