Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)

Klonkai László : Szervezeti változások Szeged város iparában 1960–1980 között

— telephely: az iparvállalatnak vagy szövetkezetnek területileg különálló, térbelileg lehatárolt telepe, mely az ipari megfigyelés szempontjából a legkisebb szervezeti egység;

— gyáregység: általában országos vagy több megyés hatáskörű nagyvállalat, nagyobb, több száz fos telephelye, melyhez más kisebb telephelyek is tartozhatnak ;

— vállalat: a minisztériumok vagy a helyi tanácsok felügyelete alatt álló önálló jogi személy, a statisztikai adatszolgáltatás alapegysége;

— szövetkezet: önálló jogi személyként gazdasági tevékenységet kifejtó', a tagok önkéntes társulása útján létrehozott csoport-tulajdonban levő gazdálkodó szervezet, ugyancsak a statisztikai adatszolgáltatás alapegysége;

— tröszt: az ipar egyes területein az önálló vállalati hatáskör bizonyos elemeit a vállalatok felett gyakorló, a vállalatokat irányító szerv;

— felügyeleti szerv: minisztérium, főhatóság, tanács, szövetkezeti szervek szövetsége.

Az ipari szervezetek irányítási forma szerint különböző csoportokba tartoznak. Vannak:

Minisztériumi vállalatok,

Tanácsi vállalatok,

Szövetkezetek.

Az iparban a megfigyelés alapegységei általában a vállalatok és a szövetkezetek, de több olyan statisztikai adatfelvétel is létezik, ahol az adatszolgáltató egység a telephely vagy a gy máregység. A vállalatok és szövetkezetek állhatnak egy telepből (ez a ritkább) vagy több telepből, és a telephelyek elhelyezkedhetnek egy településen belül, vagy egy megye több településén, de nem ritkán több megye területén.

A tanácsi vállalatok és a szövetkezetek általában kisebb szervezeti egységek, a megyei határokat ritkán lépik át, csak néhány esetben rendelkeznek más megyei telephellyel. Szeged város közigazgatási határait azonban közülük sokan átlépik, azaz Szegeden és a megye más településén is van telepük.

A minisztériumi vállalatok telephelyeinek területi elhelyezkedése kevésbé követi a megyei határokat. Vannak:

1. A közigazgatási beosztástól függő

a) egy megyés vállalatok.

Ilyenek pl. egyes élelmiszeripari vállalatok, az autójavító vállalatok stb.

b) Több megyés (körzetes) vállalatok.

Ilyenek pl. az áram- és a gázszolgáltató vállalatok.

2. A közigazgatási beosztástól független vállalatok melyek profiljukban az

országot átfogják.

Szegeden ilyen a Kenderfonó és Szövőipari V.

A szervezeti struktúra és a közigazgatási, területi beosztás átfedése sok probléma forrása, ha területi szintű elemzéseket kívánunk végezni, ha egy-egy település iparát akarjuk bemutatni és ha több év adatait kívánjuk összehasonlítani.

Az elmondottak alapján hogyan határozhatjuk meg Szeged város iparát?

1. Az ipari adat- és információgyűjtés alapegysége — mint már korábban is említésre került — a vállalat és a szövetkezet. Ezen a szinten készülnek a pénzügyi adatokat tartalmazó mérlegbeszámolók is. Erről a szintről áll a leggazdagabb információbázis rendelkezésre. Szeged város ipara meghatároz265