Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)
Klonkai László : Szervezeti változások Szeged város iparában 1960–1980 között
Az ipari kérdésekkel foglalkozó vizsgálatok általában alig foglalkoznak egy olyan — az iparfejlődés szempontjából talán periférikusnak tűnő — kérdéssel, mint az ipari gazdálkodó szervek szervezeti struktúrájának időbeli változása. A gyakorlatban az elmúlt évtizedekben — ezen belül különösen az 1960-as években, majd az 1980-as években — jelentős nagyságrendű szervezeti változások következtek be a magyar iparban. E változások hatással voltak egyrészt az iparfejlődésre, az ipar területi elhelyezkedésére, az egyes megyék, körzetek iparosultságára, másrészt ■a területi szintű adatok korlátozott rendelkezésre állásán keresztül a megyénkénti, településenkénti ipari vizsgálatok lehetőségeire. A kérdéssel a Szeged Monográfia legújabbkori ipartörténettel foglalkozó fejezetének összeállítása kapcsán kényszerültem foglalkozni, és az alábbiakban beszámolok — az ezzel kapcsolatos módszerbeli problémákról, — a Szeged iparát érintő 1960 utáni szervezeti változásokról, — a vizsgálat alapján levonható következtetésekről. Az ipar szervezeti struktúrájának módszertani kérdései Az „ipar” kifejezéssel találkozva azt általában egy pontosan értelmezhető, lehatárolt kategóriának tartjuk, mely a gazdasági élet egy elkülönített területének megjelölésére szolgál. i A gyakorlatban azonban, amikor számszerű adatok segítségével kívánunk megállapításokat tenni, összefüggéseket keresni, már nem ilyen egyszerű a helyzet. Az „ipar” kifejezés elsődlegesen egy tevékenységcsoportnak, az ipari tevékenységeknek más, így pl. mezőgazdasági, kereskedelmi stb. tevékenységektől történő elhatárolására szolgál. Kérdéseket feltenni, számszerű adatokat begyűjteni viszont csak szervezetektől lehetséges. Egy szervezet többféle — pl. ipari és kereskedelmi tevékenységi csoportba tartozó — tevékenységet is folytathat. A szervezeteket főtevékenységük alapján népgazdasági ágakba sorolja a Központi Statisztikai Hivatal. A szervezeti struktúra és a tevékenységi kör egybeesését és eltéréseit a következő ábra mutatja. Az ábrán, melyen elhelyezhető a népgazdaság valamennyi szervezete, illetve tevékenysége — az ,,A” terület a^z ipari szervezetek ipari tevékenysége, — a ,,B” terület az ipari szervezetek nem ipari tevékenysége, — a „C” terület a nem ipari szervezetek nem ipari tevékenysége, és végül — a ,,D” terület a nem ipari szervezetek ipari tevékenysége. 263
