Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)
Fórizs Sándor: A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése Csongrád megyében (1957–1961)
gazdaságokkal együtt a megyei állomány több mint 60%-át, 600 000db-ot. Tojástermelésük az előző évhez viszonyítva háromszorosára emelkedett, a törzsbaromfiállománya pedig 41,8%-kal növekedett. A mezőgazdaság szocialista átszervezése befejezésekor a baromfiállomány több mint 10%-kal haladta meg az 1957. évit. Az összes baromfi 92%-a a tyúkfélékből került ki és csak alig 8 %-át adta a liba, kacsa és pulyka. Szektorok szerint vizsgálva a baromfi 56%-a, azaz nagyobb része tartozott a háztáji gazdaságokhoz, 26%-a pedig az egyéni és kisegítő gazdaságokhoz. Tehát a baromfi nagy része, 90%-a a kisgazdaságokban nevelődött. A tsz-ek közös gazdaságaiban ekkor még csak 7 %-át találjuk az állománynak. Az állami gazdaságok elenyésző mennyiségben (2,6%) tartottak baromfit. A tsz-ek 1961-ben már 1150 tonna vágóbaromfit értékesítettek, elsősorban tyúkfélékből. A liba, kacsa és pulyka tenyésztésében jelentősen elmaradtak a kívánalmaktól. Ezekből a baromfifélékből több gazdaságban törzsállományt sem alakítottak ki. Különösen a pulyka és gyöngyös tenyésztésétől idegenkedtek, pedig a megyében ennek is voltak hagyományai. A pulyka évtizedek óta fontos exportcikknek számított. A csongrádi hízott liba szintén komoly devizabevételt jelentett a népgazdaság számára. A liba és a pulyka tenyésztésében a háztáji gazdaságokban is visszaesés következett be. A megye állatállománya összességében az átszervezés három éve alatt először kisebb mértékben csökkent. Ezt elsősorban a lóállomány létszámának rohamos apadása okozta. Az összes állományon belül azonban a sertés és juh létszáma jelentősen emelkedett. Az állatsűrűség elmaradt az országos átlagtól, ami összefüggött a megye természeti adottságaival is. A felvásárolt vágósertés és baromfi mennyiségét tekintve ennek ellenére Csongrád a megyék között az első öt helyen szerepelt. Az állami és gazdálkodási szervek jelentős erőfeszítéseket tettek az állatállomány fejlesztése érdekében a nagyüzemi gazdaságokban. A tenyészállat-juttatáson túl, komoly hitelt nyújtottak az állatok elhelyezéséhez szükséges épületek elkészítéséhez. A tsz-ek építkezése állami hitelből az állattenyésztés fejlesztése érdekében8 Megnevezés 1958 1959 1960 Összesen férőhelyek száma db Tehénistállóban 932 1 712 1 888 4 522 Növendékmarha 50 688 4 355 5 093 Sertésfiaztatóban 347 216 2 716 3 279 Hizlaldában 1875 2 890 15 625 20 390 Juhhodályban 2100 2 020 5 450 9 570 Baromfiólban 4000 42 200 32 500 78 700 Az építkezések során a tsz-ekben három év alatt mintegy 10 000 szarvas- marha, 25 000 sertés, 10 000 juh és majdnem 80 000 baromfi számára teremtettek férőhelyet állami hitelből. A jelentős építkezések ellenére azonban a nagyüzemi 8 CsmL Szeged, Csongrád megyi Tanács jkv. 1961, 250
