Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)
Farkas Ferenc–Halmágyi Pál: R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós háborús feljegyzései
mellett nyugatról haladt el.67 A szovjet források szerint is az arcvonal Makótól északra indult és Óföldeák puszta—Gajdos puszta—Rákosi csárda—Perneki tanya vonalon ért el Csanádpalota északi térségébe. A Hódmezó'vásárhelyről Maroslelén át Makóra támadó egység a várost északnyugatról védő 2. zászlóaljba ütközött. A védők az éjjeli támadást géppuska és aknavető tűzzel verték vissza. A magyar csapatok kelet felől is próbáltak Makó közelébe visszajutni. Már szeptember 26-a délután egy honvéd zászlóalj Pitvaros felől benyomult Király- hegyesre, de a szovjet csapatok rövid idő alatt visszaverték őket.68 Szeptember 27-e is magyar támadással kezdődött. A rohamlövegek és a 23. hadosztály egységeinek előretörése azonban az erős tüzérségi tűzben és a szovjet gyalogság szívós ellenállásán megtört a várostól északkeletre 5—6 km-re. A támadók visszavonultak állásaikba Földeáktól északkeletre.69 Ezen a napon különösen a várostól keletre eső környéken voltak a harcok. A magyar tüzérség a Komlósi útról lőtte Rákost. A Rác úton vonuló T—34-eseket Királyhegyes mellett német repülők támadták.70 A szovjet egységek szeptember 27-én Makótól északkeletre felszabadították Pitvarost.71 A Hódmezővásárhelyre folyamatosan beérkező 23. hadosztály egységei fokozatosan kialakították arcvonalukat, mely nyugaton a Tisza—Maros-szögétől indult és Tótkomlósnál csatlakozott a 8. hadosztály védővonalához.72 Hódmezővásárhelyen a sok katona láttán kicsit fellélegeztek, és ezen a napon visszaállították a polgári közigazgatást.73 A Dél hadseregcsoport naplójába szeptember 27-én jegyezték be, hogy „a Marostól északra az ellenség elfoglalta Makót”. A német—magyar hadvezetés ebbe nem tudott belenyugodni és az arcból való támadások mellett a várost kézbentartó szovjet csapatok hátsó összeköttetéseire, ellátó vonalaira is csapást akart mérni. Friessner vezérezredes megparancsolta a Perjámosig előretört 4. SS hadosztálynak, hogy északkeleti irányba tovább támadva foglalja el Németszentpétert, s ezzel vágja el a Maroson ott átvezető szovjet ellátó utat.74 A parancs ellenére mégsem a német erők haladtak itt előre, hanem a szovjet csapatok foglalták vissza Perjá- most, sőt még Pészakot is.75 A német és magyar vezérkar egyre erőltette a Makó elleni támadásokat. A városból töredékeivel kimenekült „Bán-zászlóaljat” ismét bevetették. A 204 katonát a szeptember 27-i algyői felszerelés után, 28-ra virradóra gépkocsikkal Marosleiére szállították. Nem a faluban — a 23. hadosztály két napja ott levő 42. gyalogezrede mellett — hanem a Csanádi püspök Dezső és Sándor majorjaiban helyezték el őket. Kétszer támadt innen a zászlóalj Makóra szeptember 28-án és 29-én, de a város alól mindkétszer visszaverte őket egy szovjet harckocsi.76 A támadások nem tudtak 500—1000 méternél közelebb jutni a városhoz.77 A front Makó és Maroslele között 67 HL Filmtár, 1251. tekercs KTB/H. Gr. Süd szeptember 26. 68 Martonyi Z.: Királyhegyes... . 69 Török P.: 7. rohamtüzér 235. old. 70 Martonyi Z.: Királyhegyes... . — Márton Imre visszaemlékezése JAM. A.: 1167/85. 71 Korom M.: Magyarország ideiglenes... 98. old. 72 HL Filmtár, 1251. tekercs KTB/H. Gr. Süd szeptember 27. 73 Herceg M.: Vásárhely... 15. old. 74 HL Filmtár, 1258. tekercs KTB/H. Gr. Süd 6720. sz. irat 1251. tekercs KTB/H. Gr. Süd szeptember 27. 76 HL Filmtár, 1251. tekercs KTB/H. Gr. Süd szeptember 27. 76 Igaz Lajos: Egy makói veterán... — Bán Ö.: Visszaemlékezés. (A Makóról kimenekült egységnek a hadosztályparancsnokság engedélyezte, hogy megkülönböztető jelzésként a katonák sapkájukon egy három ujjnyi széles fekete szalagot, a tisztek pedig a nyakukban fekete sálat vagy kendőt viselhettek.) 77 Bojtos Lajos visszaemlékezése JAM. A.: 178/40. 23