Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)

Ördögh Piroska: Szeged politikai életének egyes jellemzői 1947 és 1955 között

kedett. Ennek érdkében a demokratikus pártokkal való együttműködést szorgalmazta, de nem kerülte el a figyelmét az egyes rétegek mozgalmi szervezeteinek a tömörítése sem, így az ifjúsági, a nó'i és a paraszti rétegszervezetek egyesítésére törekedett. Szerencsére a demokratikus pártok vezetői is felismerték az együttműködés szükségességét és kinyilvánították készségüket a továbbhaladás érdekében való összefogásra. Az FKGP szegedi szervezetének lapjában már 1948. február 15-én olyan cikk jelent meg, amely kifejezte a népfront megalakításának óhaját. „Régen Szegedről indult a MNFF, jó lenne, ha újjászületése is innen indulna ki, megteremtve ezzel a demokratikus Magyarország erőteljesebb politikai és gazdasági összefogását” — olvasható a lapban.152 Ez még akkor is örvendetes, ha a szegedi kisgazdapárti megnyilatkozás az országos vezetés nézetét utánozta, vagyis most nem innen indult ki a kezdeményezés. Dobi István ugyanis február 12-én a párt polgári tagozatának ülésén kijelentette: „A fejlődés világos, nincs más út, ezen az úton (ti. a népi demokrácia útján — Ö.P.) kell haladnunk a szocializmus felé.”153 Az MKP és a NPP újjáalakította a két párt összekötő bizottságát, amit a Nemzeti Függetlenségi Front újjászervezése tett szükségessé. Cél: a jobb elvi együttműködés, az ideológiai különbségek tisztázása. A rendszeres munkavégzés érdekében, a részletek megbeszélésére hetente kívántak ülésezni.154

A két munkáspárt egyesítő konferenciáján az FKGP nevében felszólaló Fábián Ferenc már azt is kinyilvánította, hogy: „az FKGP-ben félre fognak állítani mindenkit, akinek a személye a szorosabb együttműködést gátolná..., aki ennek a szövetségnek (ti. a népfrontnak — Ö.P.) az útjában áll, viseljen bármilyen pozíciót, félre fog állni, mert félre kell állnia. Távoznia kell mindenkinek, aki nem közénk való”.155 Az FKGP-ben megnyilvánuló demokratikus törekvésekre utalt a parasztpárti főispánnak a szegedi politikai helyzetet bemutató jelentése is.156 A valóságot írta Zöld Sándor, amikor azt jelentette, hogy az FKGP-ban megnőtt az MDP befolyása. Úgy tűnik, hogy belenyugodtak a politika ilyetén való alakulásába. Az NPP-vel eddig is jó volt a kapcsolat és „így Nemzeti Függetlenségi Front alakulása Szegeden nem ütközik akadályba”.157 Korántsem volt azonban egyértelmű a politikai helyzet értelmezése magán az MDP-n belül sem. A párt helyi lapjában már július elején sürgették: „el kell távolítani a koalíciós pártokból azokat, akik ma zavart akarnak kelteni a nemzeti egység miatt”.158 Az Újszegedi Kendergyár pártmunkásértekezletén a „nemzeti egységet” már tényként említette a PB nevében felszólaló Ladányi Benedek. „Politikai téren döntő eredmény — mondotta —, hogy lezártuk a párton belüli vitákat, a társadalmi életben az ellentéteket megszüntettük (sic!) és hatalmas, gyors fejlődés indult el.”159

Az együttműködés zavartalanságát akadályozták Szegeden is az MDP KV-nek egyes intézkedései, amelyeket a demokratikus pártok helyi vezetői — elsősorban

152 Szegedi Hírlap, 1948. február 15. Fábián Ferenc: Elevenítsük fel a Nemzeti Függetlenségi Frontot.

153 Szegedi Hírlap, 1948. február 13.

154 Délmagyarország, 1948. április 1. 1. p.

156 Szegedi Hírlap, 1948. május 11.

156 Csm. Levéltár, Szeged város főispánjának iratai XXL 501. 2/1948. Az 1948. június 9-i jelentés a BM-hez. „A FKGP helyi szervezete több mint egy esztendei szünetelés után, újból elkezdte tevékenységét... vezetősége személyileg a régi, de figyelemre méltó demokratikus megnyilatkozásaik vannak.”

157 Csm. PB Arch. 45. fond. 2. csop. 46. őe. Zöld Sándor 1948. július 6-i jelentése az MDP KV-nek.

158 Délmagyarország, 1948. július 11. 5. p.

153 Csm. PB Arch. 45. fond. 3. csop. 51. őe. Az 1948. augusztus 26-i pártmunkás értekezlet jegyzőkönyve.

212