Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)
Ördögh Piroska: Szeged politikai életének egyes jellemzői 1947 és 1955 között
őket”. Az alsópapság hangulata békülékeny.77 78 A május 22-i Ó- és Újsomogyi telepi összevont pártnapon a helyi plébánia vezetője is kiállt az államosítás mellett.79 Az MNDSZ szülői értekezleteket szervezett az iskolákban. Az üzemekben szak- szervezeti napokat, a falvakban az anyák napját és felhasználták az agitációra. Május 23-án négy UFOSZ gyűlést is tartottak ezzel a céllal. Az egyetemen aláírás- gyűjtés volt tiltakozásul Mindszenty pásztorlevele ellen. 23-án a különösen vallásos környezetű Alsóvároson volt nagyarányú háziagitáció.80 Nem hallgatható el a nagyarányú ellenagitáció megindulása sem. Különösen a Mária napokat használták fel az ellenagitációra, amelyre néhány üzemből is mentek kisebb csoportok, összesen 1000—1200 fő. Tápén a 23-i misén a pásztorlevél felolvasását még kommentálták is „aki az államosítás mellett van, máris kiközösítve érezheti magát”. Kistemplomtanyán sikerült ellenséges hangulatot szítani. Pusztamérgesen az apácák gyűjtöttek aláírásokat az államosítás ellen. Alsóvároson a Zárdából olyan rémhíreket terjesztettek, hogy a magánházakat is államosítják és a gyónást megtiltják.81 Miután az MDP vezetői úgy ítélték meg, hogy az államosítással kapcsolatos hangulat nagy részben még kialakulatlan, ezért további nagyarányú agitációs tervet dolgoztak ki. A párttagság megmozgatását, agitációba bevonását határozták el úgy, hogy június 13-ig minden családot felkeressenek. Űrnapján 7 helyen UFOSZ és MNDSZ gyűlést kell rendezni. Szegeden 4 helyen, és a környező falvakban az FKGP és az NPP is tartson gyűlést. Az agitációra jelentkező 74 egyetemistát, továbbá az EPOSZ és SZÍT szervezeteket is bevonták a munkába.82 Mindezek azt bizonyítják, hogy az iskolák államosításáért folytatott harc megmozgatta a tömegeket, az agitáció elérte célját. Ahol a tömegek tájékozatlanabbak voltak, illetve az ellenagitáció erős volt, ott sor került tiltakozásra is. Szegeden azonban olyan súlyos atrocitásra nem került sor, mint amilyen június 3-án Pócspetriben történt, ahol gyilkosság is volt.83 Erre a gyilkosságra Szegeden ifjúsági nagygyűléssel válaszoltak, amelyen tiltakoztak a pócspetrii események ellen. Határozatban mondták ki, hogy egyetértenek az iskolák államosításával. Fokozott munkával és jobb tanulással tesznek hitet a népi demokrácia mellett.84 A nagyarányú agitáció eredményeként Szegeden az államosítást a többség tudomásul vette. „Az egyházat lesújtotta az államosítás. A piarista gimnázium paptanárai — egy kivételével — aláírták a tanítást megtagadó nyilatkozatot. Az apácák szintén nem mutatnak hajlandóságot a falusi plébániákra való kimenetelre. Az egyházon belül a demokratikus törekvések nem láthatók” — állapította meg Zöld Sándor az iskolák államosításáért folytatott agitációs munkát értékelő jelentésében.85 Az agitáció során már néhol adminisztratív eszközöket is felhasználtak (elbocsátást), ami ellen az MDP városi vezetése kemény intézkedésekkel lépett fel.86 Némi bizalmatlanság is érezhető volt, 77 Szabad Nép, 1948. március 28. 2. p. és április 11. 4. p. 78 Csm. PB Arch. 45. fond. 2. csoport 46. őe. Zöld Sándor 1948. július 6-i jelentése az MDP KV-nek. 79 Csm. PB Arch. 45. fond. 2. csop. 62. őe. Az MDP Nagyszegedi vb. 1948. május 25-i jelentése. 80 Uo. A Délmagyarország, 1948. május 23. 1. p. közölte az MDP titkárának Zöld Sándornak a véleményét az iskolák államosításáról. 81 Csm. PB Arch. 45. fond. 2. csop. 62. őe. Az 1948. május 25-i jelentésből. 82 Uo. 83 Gergely J.: Id. mű 67. p. 84 Délmagyarország, 1948. június 8. 3. p. 85 Csm. PB Arch. 45. fond. 2. csop. 46 őe. Zöld Sándor 1948. július 6-i jelentése az MDP KV-nek. 86 Csm. PB Arch. 45. fond. 2. csop. 46. őe. Az MDP szervező titkárának 1948. július 5-i jelentése. Az Újszegedi Kenderben 6, az Angol—Magyarban 1 embert zártak ki a pártból és bocsátottak 202
