Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)
Pál József: A katolikus egyház Szegeden az ország felszabadulásának időszakában (1944 szeptember–1945 április)
Parochiálnoe zdányie Zascsiscsennoe voennümi vlasztjámi Oszvobozsdjonnoe ot zanjátija dija voennüh celej. gór. Szeged. 24. X. 1944. Butyenko Voennüj komendant goroda Rendelet Egyházi intézmény A megszálló orosz parancsnokság védelme alatt áll. Belépés és beszállásolás tilos. Szeged, 1944. okt. 24. Valentiny polgármester Ezt megeló'zó'en (okt. 21-én) a püspökség dolgozói — a püspöktől a fűtőig — kétnyelvű igazolványt kaptak, melyet egyrészt az utcai igazoltatásoknál használhattak, másrészt a közmunkák alól mentesitette őket.33 A fölszabadult városban a gazdasági élet beindulásával egyidejűleg a szovjet és az új, demokratikus magyar városvezetés támogatásával a hitélet is minden törés nélkül beindulhatott, illetve folytatódhatott. A Szegedi Népakarat így tudósított erről: „Az ipari, kereskedelmi és hivatali élet megindulásával egyidejűleg a szegedi templomokban szokásos istentiszteleti rend a régi keretek között folytatódik. Minden szegedi templomban az ott eddig is szokásos időpontokban tartják az istentiszteletet, amelyeknek kezdetét harangszó jelzi.”34 A szovjet és magyar hatóságok által, a szabad vallásgyakorlás számára nyújtott kedvező légkörben nyílt arra lehetőség, hogy Hamvas püspök vezetésével a katolikus papság többsége megragadta a feléje nyújtott baráti kezet, hogy nem dugta be fülét az új társadalom építésére szóló fölhívás előtt. Ez a fölhívás a Szegedi Népakarat október 27-i számában hangzott el: A cikk miután szólt a püspöknek és a szegedi papságnak a nácizmus üldözöttéi érdekében való (korábban már idézett) kiállásáról, azon reményének adott kifejezést, hogy a papság most is tudatában van kötelességének: „Be kell kapcsolódnia az egyháznak is az igazságos alapokon nyugvó új társadalmi rend felépítésébe. Nem lesz nehéz feladata, hiszen csak hűnek kell maradnia a krisztusi tanításhoz. Szólaljanak meg az igazságot ismerő papok a szószékeken és magyarázzák meg a népnek, hogy mi kommunisták az igazságot akarjuk. Bizonyítsák be a múlt hazugságait és tarthatatlanságát az evangéliummal. A vallás magánügy, de erkölcsi alap. A lelkeket formálja. Az új eszme is csak úgy lehet erős, ha letéteményesei, vagy várományosai, nagy belső átalakuláson mennek át. Ebben kell feladatot vállalnia az egyház ama rétegeinek, mely a múltban becsületesen viselkedett. Mivel az ittmaradt papok múltbeli magatartása kielégítő volt, tehát munkát kell nekik vállalniuk a mában is. Kapcsolódjon be a papság az építő mnunkába, hiszen a tények világosan bizonyítják, hogy mi nem üldözzük őket, mint azt a hazug propaganda állította. S nyugodt lehet az egyház, ha megérti az idők szavát, mindenkor eleget tehet akadály nélkül Krisztus parancsának: a tanításnak. Mi egységes erőt akarunk, egységes társadalmat, előítéletektől mentes közéletet 168 33 Ugyanott. 31 Szegedi Népakarat, 1944. okt. 21. Istentiszteletek a szegedi templomokban.
