Szántó Imre: Szeged az 1848/49-es forradalom és a szabadságharc idején - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 11. (Szeged, 1987)

VII. Szeged a tavaszi hadjárat idején

A zászlóalj parancsnoka Maygraber Ágoston ó'rnagy lett, aki előbb az 52. gyalog­ezrednél mint százados teljesített szolgálatot.41 Szeged a 103. zászlóaljat is magáénak tekintette. Palásti József szegedi polgár, a mindszenti uradalom igazgatója, felajánlást tett, hogy a 103. zászlóaljhoz egy egyént tökéletesen felszerelve és négy évig a szokott költségekkel ellátva kiállít. Ezenkívül a honvédek számára két duplacsövű, legjobb állapotban levó' fegyvert ajándékozott.42 A 103. zászlóaljon kívül még egy másikat is magáénak tekintett Szeged, mégpedig a 104. honvéd zászlóaljat, mely a Földváry-féle szegedi önkéntes nemzetőr — guerilla — zászlóaljból alakult. Azok a „győzelemig kiállított” önkéntesek, akik a szegedi mozgó csapatban Földváry Sándor vezérlete alatt Szenttamásnál oly vitézül harcoltak, a kikötött szolgálati idejüket kitöltvén, szintén felajánlkoztak, hogy más zászlóal­jakba újra besoroztatják magukat.43 A városi tanács felhívta az önkénteseket, hogy továbbra is maradjanak együtt. A zászlóalj tisztikara és legénysége hajlandónak mutatkozott, hogy honvéd zászló­aljjá alakul át. így lett a guerillákból a 104. zászlóalj, melynek továbbra is Földváry Sándor ó'rnagy lett a parancsnoka, akit június 1-én alezredessé neveztek ki.44 A 103. és 104. zászlóaljat az 1. tartalék hadtestbe osztották be, melynek parancs­noka — mint láttuk — gróf Hadik Gusztáv volt.45 Hadik ezredes hadosztályparancs­nok felterjesztésében beküldte az alakuló hadosztály létszámkimutatását, s kérte, hogy azt mielőbb szereljék fel. „A tartalék hadtest első osztályának már több, mint a fele ki lévén állítva — írja június elején —, az ha felszereltetik és felfegyvereztetik, azt hiszem, két hét alatt szolgálatba léphet.”46 A 104. zászlóalj felszerelését is a szegedi polgárság áldozatkészsége teremtette elő. így pl. Götz János a zászlóalj felszerelésére egymaga 400 forintot adományozott.47 A 104. zászlóaljat a június 17-i zászlószentelés után másnap gőzhajón Pest felé szállították. „Három század vadász és egy szegedi zászlóalj alakult Szegeden — írja Perczel Mór június 12-én Kossuth Lajosnak Verbászról —, és ez a helyett, hogy kis hadamhoz csatoltatnék, rendeleteim vakmerő kijátszásával, Görgey parancsára épp a vész perczében felindíttaték”.48 Alig múlt el az újoncozás, június végén már ismét toborzás folyt, mégpedig a tüzérség számára. Az utcákon az ágyú elé fogott lovakat virágfüzérekkel díszítették fel. A tüzér kezében nemzeti zászlót tartott, melyen két keresztbe fektetett ágyú volt festve ezzel a felirattal: „Az édes hazáért!” A tüzértoborzás Szegeden eredményesen zajlott le. A város egyik legvagyonosabb polgára, Balázs-Kovács József, 17 éves egyet­len fiát teljes felszereléssel, lóval ellátva négy évi szolgálatra bocsátotta a kormány rendelkezésére.49 Országszerte Szeged lelkesedését és áldozatkészségét magasztalták. Egyik köl­tőnk „Szegedhez” című költeményében írja :50 Hős Szeged, urnák választott népe! A szabadság uj Debreczene! Te a magyar nemzetnek Rómája! A szabadság Velenczéje Te! Van e véred, mely mint ár omoljon? Kard...mely egy világgal harcoljon. 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom