Szántó Imre: Szeged az 1848/49-es forradalom és a szabadságharc idején - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 11. (Szeged, 1987)
IV. A fegyveres harc 1848 nyarán
tanács elrendelte javainak zár alá vételét, sőt magát pedig az ország déli megyéiben köröztette is.154 Ugyanakkor távozott Szegedről a szerb lelkész, és még mások is, közöttük Veszelinovics Bazil főjegyző.155 Mint állították, „a főjegyző az Érsekkel (Rajacié-tyal) levelezésben volt”.156 A július 3-án tartott közgyűlés megfosztotta hivatalától, s főjegyzőnek Molnár Pált választotta meg.157 Veszelinovics Belgrádból július 27-én írt nyilatkozatában azt állította, hogy „fenyegetődzés és terrorismus által kénytelení- tettve, becsületének és személyének biztosítása tekintetéből” kényszerült „idegen földön menedéket keresni”.158 Ezek után egyre több szerb hagyta el titokban a várost, mások közülük — a törvényes út betartásával —j útlevéllel akartak távozni. A szerbek távozása oly tömeges méreteket öltött, hogy magának a polgármesternek kellett közbevetnie magát, aki az útlevélért folyamodókat a távozásról többnyire le tudta beszélni. A hatóság pedig kiáltványt tett közzé, amelyben a szerbeket a bántalmazások ellen védelméről biztosította.159 65
