Szántó Imre: Szeged az 1848/49-es forradalom és a szabadságharc idején - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 11. (Szeged, 1987)

I. Szeged város gazdasági és társadalmi fejlődése (1790–1848)

Az 1830-as évek közepétől a tiszai gőzhajózás megindításának ügye állandóan napirenden szerepelt, de mindig meghiúsult a lóvontatású hajók építésére berendezkedett hajósgazdák ellenállása miatt. 1844-ben mozgalom indult meg a Tiszai Gőzhajózási Társaság megalakítása ügyében, melyet 550 darab 200 forintos részvény kibocsátásával terveztek megvalósítani. De közben 1844. november 20-án egészen váratlanul megjelent a Dunagőzhajózási Társulat „Hermine” nevű hajója Szegeden. A város örömmel engedte át a 60 öl hosszú kikötőhely díjtalan használatát, s azt is megígérte, hogy raktárak létesítéséhez szükséges területet is ingyen engedi át. A Társulat a következő évben a Hermine, Pannónia, Attila és Szeged nevű hajóival megindította a rendszeres hajójáratokat a Tiszán. Ettől kezdve a lóvontatású hajózás rohamosan hanyatlásnak indult, s a vele szorosan kapcsolatos szegedi hajóépítés is lehanyatlott, majd egészen megszűnt.88

A közlekedés továbbfejlődését jelzi, hogy új postajáratok indultak Buda— Eszék—Pétervárad—Zimony—Mohács—Pécs irányában. A már régebben működött Bach György-féle gyorskocsi vállalat tovább fejlődött, sőt 1844-ben újabb gyorskocsi vállalkozás indult meg Szeged és Pest között.89

Az első vasútépítési tervezetek az 1840. évi XXXVIII. te. által engedélyezett Duna—tiszai hajózható csatorna létesítése körüli mozgalmak alkalmával merültek fel. Báró Sina György és báró Vécsey Miklós „engedélyesek” a csatorna kiépítését épp azért ejtették el, mert az érdekelt helységek — Szeged kivételével — a vállalkozás támogatására kevés biztosítékot nyújtottak. Szeged város hatósága viszont 1845-ben kijelentette, hogy a szeged—kecskeméti szakasz kiépítéséhez a kisajátítandó területeket ingyen átengedi, sőt ezenkívül 50 ezer forinttal is hozzájárul.

De a polgárság részéről is jelentős eredménnyel folytak a részvényjegyzések. Ifj. Zichy Ferenc gróf társulati igazgató 1847. március 24-én a helyi érdekeltséget megalakította, a „pályaház” helyét kijelölte, sőt a vasútvonal irányának kitűzésére vonatkozó munkálatok is megindultak. A közbejött 1848-as események azonban a vasútépítési mozgalmat félretolták, és csak 1852-ben került újból napirendre. A vasutat az önkényuralom alatt az osztrák államvasút társaság 1853 őszén Szegedig megépítette, és 1854 tavaszán Szeged—Temesvár—Báziás között a vasúti közlekedés elkezdődött.90

16