Szántó Imre: Szeged az 1848/49-es forradalom és a szabadságharc idején - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 11. (Szeged, 1987)
VIII. Szeged az 1848–49-es szabadságharc alkonyán
A kormány Szegedre költözik Kossuth Lajos még ebben az összeomlást megelőző utolsó korszakban is igyekezett új fordulatot adni a küzdelemnek. Amint értesült Görgey június 28-i balsikerű győri csatájáról, elrendelte a pesti és a debreceni állami bankjegy-sajtó Szegedre történő szállítását. Duschek Ferenc pénzügyminiszter ismét szekerekre rakatta a pénzgyárat, és Szegedre vitette, ahol a várkápolna épületében állították fel.32 A miniszter- tanács elhatározta, hogy a forradalom és szabadságharc hivatalos lapja, a Közlöny kiállításához szükséges személyzet, gép és anyag induljon útnak Szeged felé.33 Kossuth az összeomlás napjaiban is nagy figyelmet fordított a fegyver- és hadianyag-utánpótlás biztosítására. Június 29-én — miután értesült arról, hogy az ellenség Tokajnál átkelt a Tiszán — felszólította Láhner György tábornokot, hogy a Nagyváradra telepített pesti fegyvergyárat költöztesse Szegedre. Láhner július 6-án Szegedről írt jelentésében közölte, hogy a rendeletet végrehajtotta, július 2-án és 3-án több mint ezer szekér szállította Váradról Szegedre a fegyvergyár kellékeit és az állami javakat.34 Láhner a debreceni és pesti fegyverjavító és gyártó üzemeket is Szegedre telepítette. Július 9-én már meg is indult a vár kazamatáiban a Debreceni Állami Fegyver- és Kardgyár munkája „75 legények részére alkalmatos műhelyekben”. Ugyanitt kapott helyet a pesti fegyvergyár is.35 Június 30-án Kossuth Lumniczer Sándor egészségügyi főigazgatónak adott utasítást: az egészségügyi készleteket és felszereléseket szállíisák Szegedre, nehogy a közelgő ellenséges sereg birtokába jussanak.36 Szegeden csakhamar elterjedt a hír, hogy a kormány élén Kossuth Lajossal a városba költözik. Osztróvszky József kormánybiztos hivatalosan is értesítette a városi tanácsot a döntésről, és felkérte a megfelelő elszállásolás megszervezésére. A július 2-án tartott tanácsülés jegyzőkönyvében a következő bejegyzés olvasható: „Elnök polgármester abbéli előterjesztéssel vagyon: hogy Osztróvszky József kormánybiztoshoz érkezett tudósítás szerint a nemzeti kormány a jelen zavaró háborús körülményeinél fogva székhelyét e városba átteendvén a szükséges szállások készentartása iránt immár elnöki leg intézkedett.”37 A hír az emberekben vegyes érzelmeket keltett. Egyesek örültek, de a többségben levertséget, nyugtalanságot okozott.38 „E város — folytatja a július 2-i tanácsülés jegyzőkönyvi bejegyzése —, bár a súlyos körülmények hirtelensége által előidézett kormány székhelyének változtatásán örömét nem nyilváníthatja is — magyar vendégszeretetének ösztönzéséből azonban szíves érzéssel s készséges indulattal fogadja körébe a kormányt.” Szemere Bertalan belügyminiszter sürgetésére kormány- és városközi bizottságot állítottak fel az elszállásolási ügyek intézésére. A „szállásolási bizottmány” élére a város Skultéty Andor kapitányi helyettest állította.39 Osztróvszky József kormány- biztos július 3-án a következő rendeletet adta ki: „Figyelmeztetés! A kormánytagok és a képviselő urak, kik lakást bérelni kívánnak, szíveskedjenek magukat a városházánál a kapitányi hivatalban jelenteni.”40 A kormány Szegedre költözésének hírét július 4-én hivatalosan is bejelentették a városháza erkélyéről a népgyűlésre összesereglett tömegnek.41 134
