Szántó Imre: Szeged az 1848/49-es forradalom és a szabadságharc idején - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 11. (Szeged, 1987)
VII. Szeged a tavaszi hadjárat idején
vn SZEGED A TAVASZI HADJÁRAT IDEJÉN A közhangulat alakulása Az 1849. márciusi olmützi határozatok — Kossuth szerint — végképp bebizonyították, hogy az 1848-as törvényekbe foglalt politikai kompromisszum alapján nem remélhető többé Magyarország önkormányzatának megvalósítása.1 1849 áprilisának első napjaiban megkezdődött szabadságharcunk legfényesebb eseménysorozata, a dicsőséges tavaszi hadjárat. A magyar forradalom az olmützi alkotmány hatására április 14-én kimondotta, hogy Magyarország „szabad, önálló és független”, hogy a Habsburg-ház „trónvesztettnek...nyilváníttatik”.2 A magyar seregek egymás követő diadalainak hírei között érkezett meg az április 23-án tartott szegedi közgyűlésre a Debrecenben kihirdetett Függetlenségi Nyilatkozat híre. A közgyűlés a volt Országos Honvédelmi Bizottmányhoz köszönő, Kossuth Lajoshoz, mint az ország „kormányzó elnökéhez” pedig üdvözlő irat küldését határozta el. „Az idők nehéz perceiben — írja Szeged város közönsége a Honvédelmi Bizottmányhoz —, midőn nemzeti létünk felett a pálcatörést kimondaná a zsarnok hatalom, a tisztelt Honvédelmi Bizottmány közremunkálása volt az, melly e nemzet erejét felébresztvén a nemzeti nagyságnak és dicsőség templomába szólítá véreinket”.3 Az április 23-án tartott közgyűlés a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésére a Mars-mezőn szabad ég alatt április 29-re ünnepélyes népgyűlés tartását tűzte ki. „Hazánk szabad, önálló függetlenségének f. évi április hó 14-én lett kimondása és a trónról a hitszegő Habsburg-Lotharingi ház lerázásának kinyilatkoztatása, mely Európa-szerte a legnagyobb hatású események közé soroztatand, e város közönsége által a leghálásabb örömmel fogadtatott”.4 Az április 29-i népgyűlést nagy sokaság jelenlétében a Mars-mezőn tartották meg. A felállított nemzeti színű tábori oltár körül mintegy 20 ezer ember — a társadalom minden rendű és rangú eleme — gyűlt egybe. Jelen volt a hatóság minden tagja, az összes testületek, az intézetek, valamint a tanuló ifjúság. A néptömeget a nemzetőrség, a honvédség és a vadászsereg tágas négyszöge vette körül. A hálaadó istentiszteletet a felállított sátor alatt Szabados József végezte. Közben a csapatok ágyúzását és üdvlövéseit a Tiszán horgonyzó hadihajók ágyúi viszonoz* ták. Az istentisztelet után a polgármester beszédet intézett a jelenlevőkhöz, és kihirdette a képviselőház április 14-i nyilatkozatát, „mely által a 300 éves bilincs alól kiszabadult nemzetnek óhajtásai, a nép hazafiúi szilárdsága s áldozatkészsége mellett a szabadságért harcoló lelkes had vezéreinek a vitéz hadseregünk győzelmes előhala- dásai következtében teljesedésbe mentek”. Ezután Osztróvszky József segédkormánybiztos nagyhatású, lelkes beszéde zárta be a népgyűlést, aki „a népet felfegyverzésre, s harcias erényességre buzdította.”6 121
