Szántó Imre: Szeged az 1848/49-es forradalom és a szabadságharc idején - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 11. (Szeged, 1987)
VI. A Délvidék feladása és Szeged 1848–49 telén
Perczel Mór bácskai hadjárata A február 13-i ütközet után a szerbek a Tisza bal partján Szeged átellenében Szőregnél, Deszknél, Szentivánnál ismét erősen megvetették lábukat.117 „A ráczok — írja a Tiszavidéki Újság — békés kiegyenlítés helyett a szomszéd Szőreg helységben a parton álló magyar-templom előtt hatalmas védsánczon foglalkoznak”.118 Március 15-ének, „a magyar szabadság és önálló nemzeti függetlenség megnyerésének napja” évfordulójának ünnepsége Szegeden a Mars-mezőn (napjainkban Marx tér) szabad ég alatt folyt le. A hálaadó istentiszteletet fényes segédlettel Kremminger Antal prépost végezte. Utána Szabados József teológiai tanár mondott szentbeszédet: „...Ha volt e földkerekségen egy nemzetnek igazságos harca; — mondotta többek között Szabados — úgy bizonyára a magyar nemzet jelen harcáról elmondhatni, hogy az... S ti földieim, Szegednek népe! Ti kiérdemeltétek a haza tiszteletét, becsülését, szeretetét...Meg fogja emlegetni a rabló csorda, mikor merte megtámadni Szeged városát, ősi tűzhelyeiteket...”119 Az ünnepségen a zord havas eső dacára részt vett nemcsak a katonaság, a hatóság és a különféle testületek, hanem tanáraik vezetésével az egész tanulóifjúság, s a nép beláthatatlan tömege is.120 A kormánynak tudomására jutott, hogy a Maroson túli vidéket birtokában tartó ellenség az ottani lakosságtól az adót behajtja, mégpedig oly módon, hogy azt ezüstpénzben követeli. Kossuth március 24-én utasította Zaránd, Csanád, Arad, Csongrád megyéket, valamint Arad és Szeged városokat az ezüstpénznek az ellenség által elfoglalt területekre való átcsempészésének megakadályozására.121 A változó szerencsével folyó csatározások során a szegedi kórházak újra benépesültek. Ám a sebesültek ápolása körüli „honleányi” buzgalom és lelkesedés az előző évihez viszonyítva mintha ellankadt volna. A betegápolás körül tapasztalt mulasztásokat és hanyagságokat a Tiszavidéki Újság nyilvánosan is szóvá tette. Hevesen megtámadta Liberale Geropoldi ezredest, a kórház főigazgatóját, hogy az ápolási teendőket a horvát és szerb foglyokkal végezteti, s hogy a Vécsey tábornok rendeletére teljesen magyar nyelvűre berendezett kórházi kezelést és igazgatást ismét német nyelvűre változtatta.122 A magyar kormány 1849. március 15-én a Szeged és Szabadka körül hátrahagyott déli hadsereg (IV. hadtest) parancsnokává gróf Hadik Gusztáv helyébe Perczel Mór tábornokot nevezte ki, aki március 17-én jelent meg Szegeden.123 Hadereje rövid egy hónap alatt 14 ezer főre nőtt. A IV. (bácskai) hadtest március közepén nagyszabású támadó hadjáratot indított Pétervárad felmentésére, melyet január végétől császári csapatok tartottak ostromzár alatt. Mivel a szerbek Szentivánt, Szőreget, Deszket és Kiszombort időközben újból megszállották, Perczelnek először a Szeged alá nyomult, a Tisza—Maros-szögben álló ellenséges csapatokat kellett visszaszorítania.124 A támadó előnyomulást március 22-én a IV. hadtest csapatai az egész vonalon megkezdték. Megtámadták a Szőreg—Szentiván közt elsáncolt 4—5000 főnyi sereggel védett, megerősített szerb tábort.125 Reggel nyolc órakor kezdődött az ütközet, s délig tartott. Forget őrnagy a Wasa-gyalogosokkal Szentiván falut szurony rohammal bevette. A faluban talált ellenséget felkoncolták, s Szentivánt felgyújtották. Perczel a főhadoszloppal a támadást a Szőreg és Szentiván között fekvő sáncok ellen 117
