Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Dunai Józsefné: A Csanád megyei önkormányzat újjászervezése és működése a kiegyezés után
fegyverzetével szemben silánynak bizonyultak. A közbiztonság veszélyeztetett állapotára tekintettel a megye a pandúrok fegyvereinek korszerűsítését kérte a Belügyminisztériumtól.66 A postautakon a postajáratokat még nappal is többször megtámadták. A vagyon- és személybiztonság érdekében ezekre a helyekre ó'rjáratokat rendeltek ki.87 A közbiztonság helyreállítására a belügyminiszter felszólítására határozatot hozott a bizottmány arra vonatkozóan, hogy kormánybiztos kiküldését célszerűnek és szükségesnek tartja, egyúttal a megfelelő' fegyverek leküldését ismét kérte a Belügyminisztériumtól.68 A megye határán garázdálkodó betyárok, rablók elfogására a megyét két „cirkáló járásra” osztották. A palotai és battonyai képezte az egyik, a makói és nagylaki a másik „cirkáló járást”. A csendbiztosok éjjel nappal folytatták a „cirkálást” (járőrözést) s hetenként jelentést adtak a főszolgabíróknak.69 A megye közbiztonsági intézkedései azonban a folytonos nyugtalanításnál egyebet alig eredményeztek. A főispán országosan szervezett, központilag irányított rendőrség felállításától várt eredményt.70 Ez azonban az autonómiájukat féltő megyék és thj. városok valamint a kormány centralizációs törekvései közötti ellentét egyik összetevőjévé vált. A megrendült közbiztonságra tekintettel 1867. augusztus 11-én rögtönítélés i (statáriális) szabályokat léptettek életbe. 1868. november 1-én az 1867. augusztus 11-én visszaállított 1846. évi rögtönítélési szabályokat hatályon kívül helyezték. Új rögtönbírósági szabályok léptek életbe egész Magyarország területén. A rögtön- bíráskodást a törvényhatóság állandó törvényszéke gyakorolta. A belügyminiszternek a közbiztonságot sértő minden egyes fontosabb esetet azonnal jelenteni kellett, különös tekintettel azokra a bűntettekre, amelyek miatt a rögtönbíráskodás jogát megadták a törvényhatóságoknak.71 Csanád megye rögtönbíráskodási jogát 1869. január 21-én újabb egy évi időtartamra meghosszabbították.72 A belügyminiszter 1869. április 11-i leirata szerint Ráday Gedeon királyi biztos működése nyomán az Alföldön már annyira javult a közbátorság, hogy a törvényhatóságok a rendelkezésükre álló eszközökkel is képesek azt fenntartani. Ezután a vasúti és postai közlekedés biztosítására kirendelt katonai fedezeteket és őrjáratokat beszüntették. A Belügyminisztérium elrendelte, hogy a továbbiakban a megye saját költségén lássa el a közrendészetet, az államkincstár megterhelése nélkül.73 Ráday Gedeon utasítására a bizottmány a járásbelieket és csendbiztosokat arra utasította, hogy a pusztákon lévő vidéki cselédekre, pásztorokra, állandó munkásokra a legéberebb felügyeletet gyakorolja, róluk névjegyzéket és személyleírást készítsen, s a tapasztaltakról jelentést tegyen. 1871. október 3-i bizottmányi ülésen az alispán már arról számolt be, hogy „a megyei közbátorság évek óta nem tapasztalt nyugodtságot élvez”.74 •• CsmL Biz. 1850/1868., 1851/1868. jkv. 87 CsmL Biz. 2013/1868., 2020/1868. jkv. 88 CsmL Biz. 2097/1868. jkv. 69 CsmL Biz. 2374/1868. jkv. 70 CsmL Biz. jkv. 1868. szeptember 7. 71 CsmL Biz. ir. 840/1869. 79 CsmL Biz. ir., 840/1869. 73 CsmL Biz. 1194/1869. jkv. 71 CsmL Biz. 2189/1869. jkv. CsmL Biz. ir. 3131/1871. 185
