Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)

Törvénykezés 1861—1867 között

Az 1861-ben megalakult Csanád megye Törvényszéke az alkotmányosság felfüggesztése után utolsó ülését november 19-én tartotta. Csörgeő Antal főispáni helytartó a megye szervezésekor a törvényszéki állásokat is betöltötte; 3 törvényszéki ülnököt nevezett ki, 1 telekkönyvi előadót, 1 telekkönyvvezetőt, 1 telekkönyvi segédet, 1 iktatót; a makói járásba 2 esküdtet, a battonyai, a nagylaki és palotai járásba 1 esküdtet; a fő- és aljegyzőt szavazó tórákká jelölte.311 * 313 314 Január végén még 4 szavazó bírót jelölt ki: a főpénztárnokot, főügyészt, főszámvevőt és az alpénztárno- kot. A kancellária 4 törvényszéki ülnököt engedélyezett Csanád megyének.315

A törvényszék működésének alapjául továbbra is az Országbírói Értekezleten elfogadott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok szolgáltak. A polgári törvényszék ülésein az első alispán elnökölt, a bűnfenyítő törvényszéken a másodalispán elnökölt. A járási szolgabírók felváltva vettek részt az üléseken.

Az ügyek gyorsabb elintézése végett hitelesítő küldöttséget állított fel Csörgeő. A hitelesítő küldöttség még 1—2 tag hozzájárásával rendes törvényszékként működve a kisebb ügyeket azonnal elintézte.316

Szintén a gyorsabb ügymenet érdekében javasolták a polgári törvényszéki jegyzőkönyv vezetésének megszüntetését, 1862-ben. Az iratok egyrészt iktatószámot kaptak, másrészt eddig jegyzőkönyvi számot is, ez hibaforrásul szolgált. Az előadók elintézési tervet készítettek az ügyekről, ezt felesleges még egyszer leírni a jegyzőkönyvbe. Ezután minden ülésen az iktatószámot feltüntető rövid tanácskozási ívet vezettek.317 Csörgeő arra hivatkozva, hogy Csongrád és Arad megyében statárium van, s félő, hogy a rablóbandák Csanád megyébe jönnek át, 1862-ben 1 évi időtartamra a statárium megadását kérte, azonban kérését elutasították.318

Bármennyire igyekezett is egyszerűsíteni az ügymenetet, a törvényszéken szaporodtak a hátralékban levő ügyek. Ezért a már meglevő 4 törvényszéki ülnök mellé még 2 ülnököt kért, 2 gyámi szolgabírói állás rendszeresítését; 1 iktatót és 3 írnokot, valamint mind a 4 járásba 1—1 írnokot. Arra hivatkozott, hogy a 4 törvényszéki ülnök a törvénykezés minden ágában igénybe van véve; a polgári, telekkönyvi és árvaszéki ügyekben egyedüli előadók. Közreműködnek a bűnfenyítő és számszéken is, képtelenek ellátni a sok ügyet. Egyikük lebetegedése pl. a hátralékok még nagyobb mérvű felszaporodásához vezetne. A járásbeliek szintén túlterheltek. Az úrbériség megszüntetésével az ügyek nagyon megszaporodtak, szükséges iktató-, mutatókönyvet is vezetni. Az árva-, és hagyatéki ügyek ellátása is lehetetlen a jelenlegi személyzet mellett.319 A kancellária a kért újabb személyzetet nem engedélyezte, ellenben felszólította Csörgeőt, 1 hónap alatt dolgozzák fel a hátralékokat.320

Az 1862-ben kért rögtönítélő bíróság felállítását 1863-ban engedélyezték Csanád megyében; 5 tagot jelölt ki a főispáni helytartó bíróul.321 1862-től teljes tanácsülést is tartott Csanád megye törvényszéke, ezen a leérkezett újabb szabályrendeleteket és a fontosabb ügyeket tárgyalták meg.

1863-ban Csörgeő ismét kérte a hivatali állások szaporítását. A megye szervezé311 Uo. 1/1862. ein. sz.

315 Uo. 231/1862. ein. sz.

316 Uo. 232/1862. ein. sz.

317 Uo. 245/1862. ein. sz.

318 Uo. 567/1862. ein. sz.

313 Uo. 751/1862. ein. sz.

320 Uo 832/1862. ein. sz.

321 Uo. 8/1863. ein. sz.

164