Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)
1862-ben engedélyezte a Helytartótanács tisztiszékek tartását. A tisztiszék tulajdonképpen tisztviseló'i értekezlet, célja a közigazgatási ügyek mentének gyorsítása és a fontosabb tárgyak bővebb megvitatása; az üléseken a főispáni helytartó vagy az általa megbízott alispán elnökölt. Ez az engedély még a nyilvánosság kizárását rendelte el, jegyzőkönyvet sem kellett felvenni.244 Nem sokkal később a Helytartótanács újabb rendeletet bocsátott ki, lehetővé téve nyilvános tisztiszék tartását azon megyékben, ahol a főispán úgy ítéli meg, hogy a kedélyek már kellőképpen lecsillapodtak.245 Csörgeő Antal március 7-én kérte meg az engedélyt nyilvános tisztiszék tartására, vállalta a felelősséget, hogy nem lesz rendbontás az üléseken.246 Csanád megye másodikként kapott engedélyt nyilvános ülések tartására. Csörgeő az első nyilvános tiszti értekezleten beszédet tartott, lojalitását bizonygatva, a jegyzőkönyvet felküldte a Helytartótanácshoz; a jegyzőkönyv visszaküldése alkalmával a helytartó felszóllí- totta, még ő se politizáljon az üléseken.247 Az üléseken a fontosabb leiratokat, valamint az egész megyét érintő ügyeket tárgyalták (pl. a megyei kórház ügyét rendre napirenden tartották, az ínségi ügyeket, az adókérdést is összefoglalták). Csörgeő 1862. januárban körutat tett a megyében. Ez alkalommal meggyőződött arról, hogy az árvaügyek teljesen rendezetlen állapotban vannak. Először úgy vélte, elég lesz 2 napidíjas félfogadása, hogy a legrendezetlenebb állapotban lévő Nagylak, Palota és Makó árvatárait rendbe tegyék.248 Később árvaszéki küldöttségeket állított fel.249 Azonban mindez kevés volt, s így augusztustól az egész megyére kiterjedő hatáskörrel az egy hónapja palotai szolgabíróvá kinevezett Likavecz Jánost gyámi szolgabíróvá helyettesítette (ezt az állást nem rendszeresíthette, a fizetést csak mint palotai szolgabírónak utalványozhatta). A palotai járás ügyeinek vezetését ideiglenesen a nagylaki szolgabíróra ruházta. Ezzel egy időben „Az árvák személye feletti gyámnok- ság és árvavagyon biztos kezelésére nézve megállapított utasítás, tekintettel az ideiglenes törvénykezési szabályokra” címmel tervezetet készített, s ez szolgált 1867-ig az árvaügyek kezelésének alapjául.250 1 863-ig egy gyámszolgabíró és 5 írnok végezte az egész megye árva- s hagyatéki ügyeinek teendőit.251 1863. februárban a Helytartótanács szabad kezet adott Csörgeőnek az árvaügyek rendezésére.252 1 863. november 1-től Csörgeő visszaállította a palotai járást s a hagyatéki ügyek szempontjából ketté osztotta a megyét. A makói és nagylaki járás árvaügyeit Likavecz János intézte, akit időközben törvényszéki ülnökké nevezett ki, • 244 Uo. 200/1862. ein. sz. 245 Uo. 565/1862. ein. sz. 246 Uo. 321/1862. ein. sz. 247 Uo. 577/1862. ein. sz. 248 Uo. 236/1862. ein. sz. 249 Uo. 310/1862. ein. sz. 250 Uo. 739/1862. ein. sz. Október 16-án két tervezetet mutattak be arról, hogyan lenne célszerű a gyámszolgabíróságok felállítása. Az alispánból, főjegyzőből és számvevőből álló bizottság álláspontja szerint a gyámszolgabírói hatás- és működéskor a közkormányzat ágát képezi, a költségeket is ennek kellene fedeznie. Elvileg nem lehetne szó a rendszeresített tiszti állások mellett egy vagy két gyámszolgabíró rendszeresítéséről, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy a járási szolgabírók nem képesek ellátni az árvaügyeket is, a hagyatéki ügyek állandóan hátralékban lennének. Ezért két gyámszolgabíró s segédszemélyzet alkalmazása, vagy egy gyámszolgabíró kinevezése szükséges az egész megyére kiterjedő hatáskörrel, a községek költségére. Egy gyámszolgabíró s két írnok alkalmazása esetén 3100 ft-ra lenne szükség, a községek közt lélekszám szerint felosztva. Ha viszont visszaállítanák a palotai járást, s a községek terhére minden járásba egy írnokot alkalmaznának az árvaügyek intézésére, ez csak 1800 ft-ot tenne ki. Likavecz János viszont egy gyámszolgabírót s 4 főből álló segédszemélyzetet javasolt. Ezek együttes fizetése 1950 Ft-ot tenne ki, ami kevesebb lenne, mint a megszűnt árvabizottmányok költségei. (Csm. f. htó. 841/1862. ein. sz.) 251 CsmL. Csm. f. htó. 909/1862. ein. sz. 252 Csm. al. 2885/1862. sz., Csm. Tisztiszékének jegyzőkönyve 159
