Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)
ben másodalispán, majd a bűnfenyítő törvényszék elnöke, később makói járásbíró, most nem kapott állást; Posonyi Ferenc földbirtokos, 1849-ben Csanád megye alispánja, 1849—50-ben megyefőnök, ez alkalommal nem került be a hivatalnokok közé; Baross Sándor földbirtokos, 1849—50-ben főügyész, később a Békés-Csanád megyei törvényszéknél ülnök, Csörgeő nem nevezte ki semmilyen állásra; Farkas Mihály püspöki ügyész, 1849-ben főjegyző, majd a polgári törvényszéken ülnök, nem lett hivatalnok 1861-től; Cseresnyés István ügyész, 1849-ben a bűnfenyítő törvényszéken volt, most főügyész lett; Pák László földbirtokos, a makói járásbíróságnál volt iktató, nem jutott álláshoz.228 December 22-én jelentette Csörgeő a helytartónak, hogy 10 nap alatt megszervezte a megyét.229 A felelősség s a feladatok felosztására ügykezelési beosztást készített. Eszerint az első alispánra ruházta — a községi elöljárók s tisztviselők kinevezését — a személyi és fegyelmi ügyeket — a közigazgatási ügyeket (újoncozás, katonai, adó, közbiztonsági, községi stb. ügyek) — a polgári törvényszék elnökletét — a telekkönyvi ügyek elnökletét — a megyei szükségletek beszerzését — a megyei pénztár kezelése feletti felügyeletet és 100 ft-ig terjedő utalványozást. A másodalispánra ruházta — az árva— a bűnfenyítő ügyek kezelését s elnökletét — a megyei rabok elhelyezését és élelmezését — a főispáni helytartó vagy az első alispán által revízió végett beosztott közigazgatási ügyek ellátását. A főispáni helytartó e felosztás ellenére fenntartotta magának az ügyek elintézésébe való közvetlen beavatkozás jogát is.230 A megye járásokba osztását nem változtatta meg, érvényben hagyta az 1861. évi beosztást.231 Azonban még 1862-ben kénytelen volt változtatni a járási beosztáson, a gyámszolgabíróság felállítása miatt. Először Apátfalvát helyezte át a palotai járásba a nagylakiból,232 majd Apácza és Földvár kertész községeket pusztáikkal együtt a palotai járásból a nagylaki járásba osztotta be.233 A megyei tisztviselőket Csörgeő nevezte ki, a községi elöljárókat a szolgabírók javaslata alapján szintén ő. Bár pl. a szolgabíró is már 1862-ben kérte, hogy a szolgabírók joga legyen a községi elöljárók kinevezése vagy megválasztása, erre azonban nem kapott engedélyt.234 A megyei állások betöltése után a főispáni helytartó felterjesztette a megyei költségvetést a Helytartótanácshoz.235 A Helytartótanács azonban nem hagyta jóvá a költségvetéstervezetet: a főispáni helytartó a tisztviselők és szolgák bérét összesítve terjesztette fel, emiatt egyénenkénti kimutatás elkészítésére utasították. Nem engedte 228 Uo. 77/1861. ein. sz. 229 Uo. 101/1862. ein. sz. 230 Uo. 179/1862. ein. sz. 231 Uo. 147/1862. ein. sz. 232 Uo. 667/1862. ein. sz. 233 Uo. 739/1862. ein. sz. 231 Uo. 861/1861. ein. sz. 235 Uo. 131/1862. ein. sz. 157
