Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)

Azonban a következő bizottmányi ülésen már megváltoztatták ezt a járási felosztást, mivel Kaszaper, Bánhegyes és Kovácsháza községek s puszták azt kérték, hogy a palotai járás helyett a közelebb fekvő battonyai járáshoz csatolják őket; a bizottmány teljesítette kérésüket.203

Az áprilisi ülésen az alispán előterjesztésére arról határoztak, hogy egyes községek a régi, 1849-ben használt nevüket elevenítsék fel.204 Ennek előzménye 1848-ra nyúlik vissza. A betelepített kertészközségek 1848-ig régi hivatalnokok nevét viselték; ezt 1848-ban gyűlöletesnek tartották,205 ezért elrendelték, hogy Göcz telep helyett Kun- ágota,206 Kövegy Mednyánszkiháza csak Kövegy, Alberti helyett Újpitvaros, Amb- rozi helyett Kispitvaros, Székegyháza Majlát helyett Székegyháza elnevezést használjanak.207 Az új elnevezés azonban nem nagyon gyökeresedhetett meg, erre utal a palotai szolgabíró felterjesztése, amelyben arra hivatkozott, hogy a községek állítása szerint Ambrózfalva volt Újpitvaros, Alberti Kispitvaros.208

1861-ben felkérték a főispánt, hogy a községek régi pecsétjét szerezze vissza, s Zsivora márciusban több régi pecsétet küldött le.209 Az április 4-én tartott bizottmányi ülésen jelentette be Hofbauer Sándor, hogy 28 db. 1849. évi községi pecsétnyomót talált; a bizottmány elrendelte, hogy ezeket kell a továbbiakban használni, az eddig használt pecsétnyomókat pedig a levéltárba letenni.210

Az országgyűlési követválasztások alkalmával Markovics Antal első alispánt és Dedinszky József főügyészt követekké választották, ezért az első alispán, élve jogával, rendkívüli bizottmányi ülést hívott össze március 28-ra, hogy alispáni tisztségéről lemondjon. Az ülésre leérkezett a főispán is, aki előadta, hogy az országgyűlés megnyitása mégmindig bizonytalan, nem tartja még szükségesnek az új tisztviselőkmegvá- lasztását. Megyjegyezte, ha az országgyűlés ténylegesen megkezdi működését, élni fog főispáni jogával, és a megüresedett hivatalok betöltésére majd ő fog bizottmányi ülést egybehívni. Az ülés úgy határozott, hogy eláll a kitűzött napirendtől.211 Markovics Antal első alispán azonban kijelentette, hogy az országgyűlési képviselői tisztséget szinte úgy erőszakolták rá, s ő ezért a hivatalos iratokat már át is adta Sántha Sándor másodalispánnak; most, mivel eltávozik a megyéből, a megye pecsétjét a főispánnak átadja; Zsivora ezek után a pecsétet is Sántha Sándor másodalispánnak nyújtotta át.212

Május 13-án döntött a bizottmány a követek megválasztásával megüresedett tisztségek betöltéséről. A főispán kérdésére, hogy ideiglenes helyettesítés vagy új választás útján történjen a megüresedett tisztségek betöltése, a bizottmány az ideiglenes helyettesítés mellett foglalt állást, s így a főispán jelöléseit egyhangúan elfogadva Sántha Sándor másodalispán lépett az első alispáni tisztségbe, a másodalispán helyére a volt főjegyző, a főügyészi tisztségbe a volt alügyész került.213

1860-ban a megye egészségügye is a bizottmány hatásköre alá tartozott. A főorvosi tisztséget a tisztikar megválasztásakor töltötték be. Az 1849-ben is ezt a tisztséget

203 Uo. 64/1861. jkv. sz.

201 Uo. 487/1861. jkv. sz.

205 Uo. 2002/1848. jkv. sz.

206 Uo. 160/1849. jkv. sz.

207 Uo. 217/1849. jkv. sz.

208 CsmL A Palotai járás szolgabírójának iratai, 185/1861. szt.

209 Csm. Biz. 262/1861. jkv. sz.

210 Uo. 534/1861. jkv. sz.

211 Uo. 353/1861. jkv. sz.

212 Uo. 354/1861. jkv. sz.

213 Uo. 614—618/1861. jkv. sz.

154