Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)

Január 7-én hoztak határozatot a bizottmányi ülések tartásának időpontjáról. Minden hónap első' hétfői napjára tűzték ki az ülések elsó' napját, ha az ünnepnap lenne, a következő' napra, az alispáni hivatal szükség esetén rendkívüli bizottmányi ülést is összehívhatott.196

A megye első számú tisztviselője az alispán volt. Ő vezette a közigazgatást, végrehajtotta a közgyűlés, a főispán és a kormány rendeletéit. A bizottmányi ülések közötti időszakban is elintézte a halasztást nem tűrő ügyeket, azonban intézkedéséről azonnal értesítette a főispánt, s a legközelebbi bizottmányi ülésen is ismertette intézkedését, melyet a bizottmány utólag hagyott jóvá.

A megyék 1860-ban is két alispánt választottak. Az első alispánt a másodalispán helyettesítette, a másodalispánt a főjegyző. Az alispánoknak a közigazgatás vezetésén kívül törvénykezési feladataik is voltak. Az első alispán a polgári törvényszéken elnökölt, a másodalispán a bűnfenyítő törvényszéken. Ezenkívül az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok visszaállították az alispán bíróságot is, amely 1849—1860 között nem működött.

Az igazgatás decentralizálása céljából a megyéket járásokra osztották. A járások élén a szolgabírók álltak. A járások legalsó szintű igazgatási egységek voltak. A szolgabírók a bizottmány és az alispán alatt álltak. Ők voltak a közvetítők a megye és a községek között. A bizottmány megalakulásakor megválasztották a 4 járási szolgabírót is.197 Minden járási szolgabíró mellé 1—1 esküdtet választottak,198 ezenkívül a főispán tiszteletbeli szolgabírókat és esküdteket nevezett ki.199

A bizottmány a tisztikar megalakulása után küldöttséget nevezett ki a megyefőnöki és szolgabírói hivatalok átvételére.200 Elrendelték a szolgabírók részére, hogy a megye községeiben tegyék közhírré a tisztikar névsorát, s hívják fel a lakosság figyelmét, hogy ezentúl ügyeikkel az önálló megyei hatósághoz, a bizottmányhoz, és a járási szolgabírói hivatalokhoz forduljanak.201 A szolgabírók közvetítették a községek felé a megye megkereséseit.

A községi elöljárók választásánál a szolgabírók működtek közre. 1860-ban a községek részére is lehetővé tették az új elöljárók megválasztását, s a bizottmány tagjaivá jelölték a községi bírókat. A szolgabírók a bizottmányi ülések közti időben a hatáskörükbe eső ügyeket, s az alispán által leküldött ügyeket elintézték, s ezekről beszámoltak a következő bizottmányi ülésen.

A január 8-án tartott bizottmányi ülésen az 1848-ban megállapított járási beosztást fogadták el.202 Csanád megyét négy járásra osztották:

Makói járás: Makó város, Földeák, Lele.

Battonyai járás: Battonya, Tornya, Kisiratos, Kevermes, Dombegyháza, Kupa, Dombiratos, Kunágota, Vizes.

Nagylaki járás: Nagylak, Apátfalva, Csanád, Sajtény, Béka, Töviskes.

Palotai járás: Palota, Mezőhegyes, Nagykirályhegyes, Kiskirályhegyes, Kövegy Mednyánszkiháza, Székegyháza, Nagymajlát, Pitvaros, Bánhegyes, Kaszaper, Apácza, Földvár, Kovácsháza.

106 Uo. 26/1861. jkv. sz.

197 Uo. 27—30/1860. jkv. sz.

188 Uo. 31—34/1860. jkv. sz.

189 Uo. 48—49/1860. jkv. sz.

200 Uo. 67/1860. jkv. sz.

201 Uo. 74/1860. jkv. sz.

202 Uo. 28/1861. jkv. sz.

153