Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Dunai Józsefné: A Csanád megyei önkormányzat újjászervezése és működése a kiegyezés után
Rubin István nyomdász Makón nyomda felállításához kért 800 forintos beruházási előleg kérelmét a megye nem tudta teljesíteni. Sártory István a Heckenast Könyvnyomda nyomdásza 1870. január 12-én Makón egy tökéletesen berendezett, minden igénynek megfelelő könyvnyomda felállítására kért engedélyt. Hivatkozott ő maga és társa, Záhonyi Alajos nyomdász nagy szakmai tapasztalatára, valamint arra, hogy a felszerelést a legelső és legjobb betűöntődéből fogja megrendelni. Törekvését siker koronázta, mert Sártory 1870. október 2-től már heti ismeretterjesztő, kereskedelmi és közgazdasági lapot indított Makón, „Maros” címen.46 A „Maros” Csanád megye első újságja volt. A mindenkori kormányt támogatta. A lap irányát Szél Ákos főszerkesztő így jelölte meg: „Haladni akarunk egyenesen, a meglevőnél jobb állapot felé, s haladásunkban sem egyéni, sem pártérdekek korlátozni nem fognak”. A lap helyi ügyek előmozdítását, a megye, a községek és közintézetek „felvirágzását” tartotta szem előtt, nem a szemlélő szerepét szánta magának, hanem a javító készséget, szándékot. Sártory könyvnyomdász 1870 október végén már kölcsönkönyvtár megnyitását is tervezte. Nem anyagi hasznot remélt a vállalkozástól, hanem az a tapasztalata bátorította fel erre, hogy Makó „város közönsége irodalompártoló s áldoz az irodalomra annyit, amennyit más hasonló népességű városnál ritkán találhatni”. Csekély használati díjért kívánta kölcsönözni a könyveket.47 Sajtóvétség ügyében is intézkedett a megyei bizottmány. A sajtótörvény (1848. évi 18. törvénycikk) 9 §-ban foglaltak szerint sajtóvétség címén a pesti sajtóügyi vizsgálóbíró a Népszava című lap 1869. évi 11. számának példányait zár alá vette. A bat- tonyai járásból jelentették, hogy Nagybánhegyes községben Barta József járatja a lapot. A többi járás jelentése nemleges volt. Olvasókörök könyvtárában sem volt található a lap. ' Az Aranytrombita című lap — Táncsics és az Általános Munkásegylet lapja — 1869. évi 16. számából a megye 4 lefoglalt példányt küldött fel a pesti sajtóügyi vizsgálóbírónak a battonyai és makói járásokból. Miután a pesti sajtóbíróság a zár alól utólag feloldotta a lefoglalt példányokat, azokat visszaküldték Csanád megyébe is.48 Egészségügy Az egészségügy országos szintű irányítására 1868-ban létrehozták az Országos Közegészségügyi Tanácsot, de a közegészségügyi viszonyok átfogó szabályozására csak 1876-ban került sor. (1876. évi 14. törvénycikk.) A kiegyezéskor igen rossz volt hazánk kórházi ellátottsága. Mindössze 44 kórház és egyéb gyógyintézet működött, 4500 ággyal. Ä megye egészségügyi helyzetéről tájékoztatást nyújtanak a főorvosnak a bizottmány elé terjesztett jelentései. Áz egészségügyi helyzetre néhány adat világít rá: A nagylaki és palotai járás népessége a 30 ezret megközelítette, egy hatósági orvos a minden évben fellépő járványok és más betegségek gyógyítását nem tudta ellátni. Két járási orvos rendszeresítését hiába kérte a főorvos a bizottmánytól, hivatkozva a megyei költségvetés szűkös voltára. 48 CsmL Biz. ir. 2737/1868., 3086/1868. 47 CsmL Csanád megye alispánjának iratai 521/1872. Maros, 1870. október 2., október 30. A Maros 1908. június 14-én a makói klérus kezébe került, iránya ettől kezdve katolikus jellegű és munkapárti. Búzás László: Makói hírlapok és folyóiratok bibliográfiája. A Makói Múzeum füzetei 10. Makó. 1972. 21. old. 48 CsmL Biz. ir. 1086/1869-, 3374/1869. CsmL Biz. 1508/1869. jkv. 181
