Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Barta László: Szabad Szentes városának képviseleti és igazgatási rendje 1837–1840 (Klauzál Gábor reformtervei)
kellett némely úrbéres kötelezettség megváltását vagy eltörlését, sőt az engedőleges örökváltságot és a jobbágy szabad birtokszerzési jogát is. 1833. szeptember 4-én Klauzál „... arra voksol, hogy a jobbágyok, földesuraikkal megegyezvén, telkeiknek tulajdonát is megvehessék.”6 7 8 Károlyi Lajos gróf mint Csongrád megye, Károlyi György gróf mint Szatmár megye (Kölcsey megyéje!) adminisztrátora természetesen részt vett az országgyűlésen. Testvérükkel, István gróffal együtt meggondolhatták, hogy az örökváltság ügyét legfeljebb halogatni lehet, a törvény meg fog születni, s ugyanakkor a megváltás módozatait és a váltságösszeget is szabályozni fogja. Ezért maguk közölték 1835-ben az úrbéres nyűgöktől szabadulni vágyó Szentessel: „... a Méltóságos Grófi Nemzetiség ezen Jobbágy Községet kifogás nélkül való tellyes kiváltságra kívánja botsájtani.”7 Erre 1836. január 10-én került sor. Az Örökváltsági Szerződésben8 a grófok átadták a törvényhatóságot, a külső és belső telkeket, az uradalmi épületeket, mindezek jövedelmeit, a földesúri és királyi haszonvételeket és a birtoklással járó kötelességeket. Mindezt 1 357 072 forint 47 krajcárért és 1000 szimpla császári aranyért, amely összeget 1837. január 1-re ki kellett volna fizetni. A városnak nem sikerült megszereznie a hatalmas összeget, ezért az uradalom és Szentes képviselői 1837. április 19-én Pótszerződést kötöttek.9 Ennek értelmében a váltsági tőkét és annak 5 %-os kamatát 20 év alatt törleszti a város, a váltsági summa kétharmadának megfizetéséig a tulajdonjog helyett csak haszonbérleti jogot élvez, 20 000 hold földet pedig zálogként leköt. Az Örökváltsági Szerződéssel szoros összefüggésben született meg a Legelőelkülönítési Szerződés,10 a Pótszerződéssel együtt pedig a Haszonbéres Szerződés11 12 és az ún. Coordination a nemes és nem nemes lakosok között pedig Előleges Egyezség13 jött létre. Ezek a kontraktusok szabályozták a volt földesurak és a felszabadult város kapcsolatát, valamint a városszervezet felépítését és működését. Az említett oklevelek közül számunkra a Coordinationale Planum, a város szervezési és működési szabályrendelete a legjelentősebb. Ezzel a terjedelmes okmánnyal Klauzál Gábor, a szerző ritka lehetőséget kapott. Kidolgozhatta egy felszabadult mezővárosnak az egész működését átfogó rendjét: olyan igazgatási rendszert alkothatott, amelyet a törvények —jelesen az 1836: 9. községi törvénycikk — nem ismertek, szinte tejlhatalmú pártfogóként (protector) részt vett kialakításában, irányíthatta működését, és — elszenvedhette saját művének kudarcát. 6 Országgyűlési Napló 1832—1836. IV. kötet (Belnay, Léderer és Schmid kiadása, Pozsony, 1832—1833.) 101—102. 1. 7 CsmL (SzF) Szentes város Tanácsának iratai 1703—1848. a) Tanácsülési jegyzőkönyv 1834— 1835:117. sz. 8 CsmL (SzF) Szentes v. Tan. ir. d) Úrbéres és váltsági iratok 1721—1890: 746. sz. 8 Ugyanott 748. sz. 10 Ugyanott 747. sz. 11 Ugyanott 745. sz. 12 Magyar Országos Levéltár, a Károlyi család Levéltára, P 408. Ladula T. Az itt közölt szöveg nem betűhív másolat. Klauzál — megyei és országgyűlési tevékenysége folytán — mind a grófok, mind a szentesiek bizalmát bírta, törvényszéki bíróként jól ismerte az állam- és jogtudományt, testvére, Imre a Károlyiak birtokfelügyelője volt: mindez kiváltképpen ajánlotta személyét a pártfogói tisztre. 13 CsmL (SzF) Szentes v. Tan. ir. b) Úrbéres és váltsági iratok 790. sz. 52