Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Géczi Lajos: Csanád megye igazgatásának átszervezése a neoabszolutizmus első éveiben (1849–1854)

szerint az országot öt törvénykezési kerületre osztották: Soproni, Nagyszombati (Posonyi katonai kerület), Eperjesi (Kassai katonai kerület), Debreceni (Nagyváradi katonai kerület) és Pesti kerület. A Debreceni kerülethez Bihar, Szatmár, Szabolcs, Békés, Csongrád és Csanád megyék fognak tartozni. Minden kerületbe miniszteri bizottmányt fognak kiküldeni, amelynek feladata lesz azokat a munkálatokat eszkö­zölni, amelyek szükségesek az új törvénykezési szerkezet behozatalához. A törvény­kezési kerületi miniszteri biztosoknak meg kell ismerkedni a kerület viszonyaival, hogy képesek legyenek a járási és megyei bíróságok székhelyeit kijelölni, a járási bíráskodásra megfelelő személyeket javasolni.155 A debreceni kerület miniszteri biztosát a császár 1850. február 5-én (legkésőbb az öt közül) nevezte ki Szerdahelyi Pál, volt Szatmár megyei főispáni helytartó személyé­ben.156 Szerdahelyi márciusban kezdte meg a tájékozódást és a szervezést. Úgy tűnik, Posonyi megtudott valamit Szerdahelyi elképzeléseiről, mert áprilisban a törvényszék székhelyére tett javaslatot Cseh miniszteri biztosnak. Valószínűleg úgy értesült, hogy Békés, Csanád és Csongrád megyék egy megyei törvényszéket kapnak. Szerinte a törvényszék székhelyéül Gyula, Makó, Szegvár és Szeged jöhet számításba. Szegvár egy kis falu, Gyula messze van a csongrádiaknak, Szeged a békésieknek (a legtávolabbi- aknak öt folyón kellene átkelni, hogy eljussanak Szegedre). Szerinte Szegednek ebben a kerületben való léte céliránytalan, Nagyváraddal gyér összeköttetése van, a közleke­dés rossz. A rendeleteknek a Bécs-Pest-Nagyvárad (Debrecen)-Szeged útvonalat kellene megtenni. Pest felé viszont jobb a közlekedés, csak a pesti kerülethez tartozhat. Később valóban a pesti kerülethez csatolják Csongrád megyét. Törvényszéknek a legmegfelelőbb hely Makó lenne. Kb. 22 000 lakosa van, nagy megyeháza (Békés megyében nincs ilyen), külön börtönépülete van, a Szeged és Arad közötti kereske­delmi útvonal központja. Ha ez a megoldás nem lehetséges, akkor Csanád megyének külön törvényszéke legyen Makón.157 Posonyi javaslatai nem érték el a kívánt célt. Szerdahelyi 1850. június 7-én azt terjesztette fel az igazságügyminiszternek, hogy Csanád megyében nem célszerű egy külön törvényszéket felállítani, mert kicsi. Ezért javasolja, hogy a makói és nagylaki törvénykezési járás a Csongrád megyei (Szeged), a battonyai és tótkomlósi (orosházi) a Békés megyei (Gyula) törvényszékhez csatoltassék. A javaslatot az igazságügyminisz­ter jóváhagyta.158 Ezt Szerdahelyi augusztus 26-án közölte Zsitvay megyefőnökkel. A szegedi törvényszék a Csongrád-Csanádi, a gyulai a Békés-Csanádi nevet viselte. A gyulai 1850. szeptember 4-én, a szegedi szeptember 12-én kezdte meg működését. A megyének ilyen kettéosztása elég szerencsétlen megoldás volt, ezt felismerve a felsőbb hatóságok az év végén változtattak rajta. Mindenesetre ez a döntés előrevetí­tette a megye későbbi sorsát.160 Csanád megye önálló polgári törvényszéke 1850. szeptember 10-én, a bűnfenyítő törvényszék szeptember 11-én fejezte be tevékenységét. Szerdahelyi augusztusban közölte a megyével a törvénykezési járási beosztását. Csanád megyét négy járásra osztotta (pedig önálló törvényszék tartására kicsinek 184 184 CsmL CsMh. 251/1850. 144 Uo. 716/1850. jkv. 141 Uo. 1439/1850. 144 BmL BCsMh. 395/1850. 144 CsmL Csanád megye Bűnfenyítő Törvényszékének iratai 1656/1850. jkv. 1,0 1854-ben közigazgatásilag is Békés megyéhez csatolták a megyét, 1950-ben viszont kísér­tetiesen Szerdahelyi elgondolását idézve osztották ketté a megyét, de akkor már úgy, hogy a neve sem maradt meg. 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom