Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Géczi Lajos: Csanád megye igazgatásának átszervezése a neoabszolutizmus első éveiben (1849–1854)
személy lakott és nem jelentették. A kompromittált személyekről, az ellenük lefolytatott vizsgálatokról olyan jelentéseket terjesztett fel a megye, amelyekből „alig lehet a legkisebb nyomra akadni”.98 A nagyváradi katonai kerület parancsnoka február végén 6 század gyalogos katonát kívánt elhelyezni Békés, Csanád és Csongrád megyében. Posonyi azt válaszolta, hogy elég a már jelenleg is Makón tartózkodó lovasszázad, a megyének nincsenek megfelelő épületei, az elszállásolás pedig nagy terhet jelentene a lakosság számára. Ha mindenképpen szükséges, akkor is csak egy század elhelyezését tartja megoldhatónak, Nagylakon és Battonyán." Másfél hónap múlva azonban már ő maga kért két századot a rablások megakadályozására.100 3 csendbiztos és 17 üldözőlegény volt ekkor a megyében, lehetetlenség volt ezzel az erővel a lelei nádasokban, a kelet-csanádi pusztákon rejtőzködő betyárokkal eredményesen felvenni a harcot. Növelte a Posonyi személye elleni bizalmatlanságot az a nagyarányú feljelentési hullám, amely a fontosabb tisztviselők ellen irányult. Ennek első áldozata a nagylaki főszolgabíró, Luczay János lett. Április 29-én Cseh felfüggesztette állásából és helyére Sánka Zsigmondot nevezte ki, aki a szabadságharc alatt táblabíró, majd a rögtönítélő törvényszék elnöke volt. Cseh a kinevezésénél már nem vette figyelembe Posonyi javaslatát.101 A feljelentések és a bizalmatlanság miatt Posonyi nem sokkal később lemondott, és helyére Geringer 1850. június 17-én Zsitvay József volt Szeréin megyei alispánt nevezte ki.102 Posonyit nem sokkal ezután vád alá helyezték hivatali hatalommal való visszaélés vádjával. 1851-ben házi őrizet alá került. 1852 februárjában nem kevesebb, mint nyolc perben mentik fel, de még a hónap végén perbe fogták az álladalom megkárosítása, sikkasztás vádjával. Vagyonát zár alá vették. Végül 1855. szeptember 28-án a Békés-Csanád megyei törvényszék felmentette, és ezt az ítéletet a nagyváradi főtörvényszék 1856. február 6-án helybenhagyta.103 Posonyi ugyan konzervatív beállítottságú volt, de a neoabszolutisztikus berendezkedéssel nem teljesen értett egyet. Ennek folytán igyekezett megyéjének és a lakosságnak az érdekeit képviselni, sokszor emiatt került ellentétbe feletteseivel. Valóban nem tudott elszámolni mindennel az alispáni kinevezése utáni időszakból, de az 1849. augusztusi körülményeket figyelembe véve, ezen nem is lehet csodálkozni. Néhány nyugtát csak a per folyamán tudtak megszerezni különböző császári tisztektől. Feljelentői — többek között a szomszédja, akivel már a negyvenes évek első felében is több összetűzése volt — mind nemesek voltak, akik az 1849. évi nyári-őszi rekvirálások- nak, előfogatozásoknak stb. voltak a kárvallottjai. A korábbi kiváltságait elvesztő megyei nemesség az ő személye elleni támadással fejezte ki az új rendszer elleni gyűlöletét. Posonyi később jelentős szerepet játszott Makó város történetében, 1876—1886 között a város polgármestere volt s nagy szerepe volt a város gazdasági életének fellendítésében .104 Geringer császári biztos 1850. július 29-én Békés megye kormányzatát is Zsit- vayra bízta, és utasította, hogy az egyesített két főnöki hivatal székhelyére és az irodák egyesítésének módjára készítsen javaslatot.105 A kormánybiztos Gyulát választotta székhelyéül és augusztus 17-től már oda küldette a jelentéseket. Csanád megye önálló- 88 88 Uo. 1471/1850. 09 Uo. 712/1850. 100 Uo. 2296/1850., OL D 82, 2510/1850. 101 Uo. 1975, 2018/1850. 103 Uo. 2781/1850. 103 CsmL BCs. Tszék 73/1854(347/1856). 104 Tömörkény István meleg hangú írásban emlékezett meg róla Az öreg Pozsonyi címmel. 105 CsmL CsMh. 3380/1850. 79
