Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Géczi Lajos: Csanád megye igazgatásának átszervezése a neoabszolutizmus első éveiben (1849–1854)

komlóson elszállásolandó katonaság jegyzékét Temesváry Posonyinak küldte meg

1849. szeptember 21-én, Posonyi november 23-án már Csanádhoz sorolta.80 Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy már az 1849. augusztus eleji megbeszélésen megegyezett ebben Posonyi és Temesváry. Tótkomlós Békés megyéhez tartozott ugyan, de nem is érintkeztek határaik, Csongrád és Csanád megye vette körül. A község korábban már tartozott Csanád megyéhez, sőt a két megye hosszú ideig pereskedett egymással a hovatartozás kérdésében. A helység nagyon fontos helyen, a Pest- Arad közötti postaút mentén feküdt.

Gyulai Gaál 1850. január 17-én rendelte el a bekebelezést és utasította Posonyit, hogy kezdjen tárgyalásokat Békés megye főnökével.81 A Békés megyeiek húzták az időt, a helység pedig kérte, hogy maradhasson Békés megyében. Ezt elutasították, s végül 1850. március 12-én ünnepélyes keretek között megtörtént az átcsatolás.82 Jellemző, hogy Csanád megye tótkomlósi járása akkor már másfél hónapja fennállt, tevékenykedett a szolgabírája. Geringer Tótkomlós nyomasztó helyzetének az enyhítésére 6000 pengőforint kölcsönt utalványoztatott ki február 28-án a szegedi sóhivatalból.83

Februárban Gyulai Gaál Eduárd — aki szerint az ország csak Ausztriával szövetségben maradhat fenn, s a problémákat békés úton vélte megoldani — a személye iránt megnyilvánuló bizalmatlanság miatt lemondott.84 Helyére ideiglenesen Szabó László irodaigazgató került.85 Szabó már szeptembertől a főbiztos távollétében teljhatalommal irányította a kerületet.86 Gyulai Gaált 1860-ban sikkasztásért 8 évi börtönre ítélték.87

1850. február 8-án Haynau Cseh Eduárd baranyai kormánybiztost nevezte ki a szegedi kerület élére, de Cseh még ebben a hónapban a katonai kerület miniszteri biztosa lett.88

Március 22-én Geringer feloszlatta a főbiztosi hivatalt és elrendelte a miniszteri biztosi hivatalhoz kapcsolását.89 Szabó május elejéig maradt hivatalában, de Cseh már április 8-án megkezdte működését.90 Nagyváradra május 17-én tette át székhelyét.

Posonyi márciusban találkozott a miniszteri biztossal és tőle tudta meg, hogy a megye új felosztása van tervbe véve. Cseh valószínűleg a két járásra osztást javasolta, mert Posonyi ilyen tervet is készített. Szerinte a megye két járásra osztása csak akkor lenne célszerű, ha Makó, Nagylak és Battonya rendezett tanácsot kapnának. Mivel erre kevés esélyt látott, több járási beosztási tervet készített. Javaslatát áprilisban terjesztette a miniszteri biztos elé. Szerinte abban az esetben, ha Arad megyéből Pécska, Szemlak, Pereg, Sionda, Basarága, Bodzás, Medgyes, Nagykamarás és Botos Csanádhoz, Tornya, Vizes és Kisiratos pedig Aradhoz kerülne, a következőképpen alakulhatna a járási beosztás (Battonya elcsatolását meg sem említi):

Makói járás: Makó, Földeák, Apátfalva, Tótkomlós, Lele, Kis- és Nagykirályhegyes, Kopáncs, Pitvaros, Alberti, Ambrózi, Székegyháza Nagymajláth

= 40 967 fő

80 CsmL Cs. al. 92/1849., OL D 82, 2591/1850.

81 CsmL CsMh. 640/1850.

83 Uo. 922, 981/1850.

83 Uo. 986/1850.

84 Uo. 665/1850.

85 Uo. 778/1850. jkv.

88 CsmL Cs. al. 70/1849.

87 Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág. Gyula, 1964., 49. old.

88 CsmL CsMh. 664, 785/1850.

88 OL D 82, 2788/1850.

80 CsmL CsMh. 1406/1850.

77