Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Géczi Lajos: Csanád megye igazgatásának átszervezése a neoabszolutizmus első éveiben (1849–1854)
0,47 zsidó cigány egyéb 0,21 0,60 1,57 Azt, hogy az összes nemzetiségek hány százaléka élt egy-egy járás területén, a következő' táblázat mutatja :70 Makói járás Nagylaki járás Tótkomlósi járás magyar 68,16 8,14 23,70 német 37,17 47,89 14,94 román 1,23 97,03 1,74 szerb 0,68 98,92 0,40 szlovák 0,18 30,17 69,65 zsidó 76,84 20,67 2,49 cigány 13,09 46,52 40,39 Figyelemre méltó, hogy Posonyi már 1849. augusztus 29-én román szolgabírót neveztetett ki a nagylaki járásba (Luczay), a battonyaiba pedig egy szerb segédet. Ekkor a szlovák többségű Tótkomlóst (kb. 7000 fő) még nem számította Csanád megyéhez. A helység bekebelezésével konkrétan csak az „ideiglenes rendezet” megjelenése után kezdett foglalkozni, bár úgy tűnik, hogy erre vonatkozó tervei már korábban is voltak. Posonyi, miként Tótkomlóssal kapcsolatban, sok másban is előtte járt feletteseinek. Gyulai Gaál — Szabó útján —januárban rendeli el, hogy a negyedik járás szolga- bíráját és esküdtjét bírói minőségben kell alkalmazni, holott Posonyi javaslatára már november 17-én a rögtönítélő törvényszék tagjává, 20-án pedig a polgári törvényszék ülnökévé nevezte ki László Károly szolgabírót, segédjét pedig a bűnfenyítő törvényszék ülnökévé. Eszerint már november 17-e előtt három járásra osztotta a megyét Posonyi, a kerületi főbiztosnak küldött javaslata valószínűleg a tényleges állapotot tükrözte. Posonyi a megye igazgatásának megszervezésében is eléggé önállósította magát. A tisztikart gyakorlatilag ő nevezte ki, csakúgy mint a törvényszék tagjait. Ez utóbbit már nem hagyta szó nélkül a kerületi főbiztos, figyelmeztette, hogy a kinevezés az ő (Gyulai Gaál) feladata és ezért kívánatos lett volna, ha minden állásra nem egy, hanem több jelöltet javasolt volna, hiszen így javaslata egyenlő a kinevezéssel. Utasította továbbá, hogy „e részben minden további részletes terveket és egyoldalú újításokat mellőzve várja be azon időt, míg az illető minisztérium által kidolgozott új rendszer hivatalosan közölve lesz, és annak mikénti alkalmazása iránt rendelkezni fogok”.71 A járások kialakításával befejeződött a megye közigazgatásának ideiglenes megszervezése. Az új közigazgatási rendszer legfőbb jellemvonása az addigi testületi rendszer megszüntetése, és ezzel az egyszemélyi felelősség és irányítás bevezetése. A megyében a megyefőnök gyakorolta a közigazgatás terén a politikai hatalmat, intézkedéseiért ő viselte a felelősséget. A testületi jelleg halvány nyoma felbukkan ugyan a „rendezetben”, de ez csak speciális ügyekre vonatkozott. A „rendezet” a különösebb szakismeretet vagy tapasztalatot igénylő ügyekben lehetőséget ad a megye70 1. sz. melléklet 71 CsmL CsMh. 280/1849. 75
