Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Gilicze János –Vígh Zoltán: Csanád megye közigazgatása és tisztségviselői a püspökfőispánok idején (1699–1777)

Az Engl éra (1750—1777)

Mária Terézia az aacheni béke után láthatott hozzá nagyobb energiával kormányzási elképzeléseinek megvalósításához. A maga köré gyűjtött szakemberek segítségével készült reformrendeletei és utasításai a megyei önkormányzat alapjainak tiszteletben tartása mellett is jól szolgálták felvilágosult központosító törekvéseit. A Haugwitz féle reformmal induló és a Ratio educationis-szal záruló életmű szabályozta a Habsburg Monarchia központi hatóságai és a Helytartótanács szervezetét és ügyvitelét, a katonaság elhelyezését és a neki nyújtandó szolgáltatásokat, tartalmazta az egészségügy és az oktatás átfogó rendezésének a tervezetét és az Urbáriumot. Az országos intézkedéseket a Helytartótanács közvetítette a vármegyék felé, ahol azok a helyi viszonyok szintjén valósultak meg. Ennek során készült utasítás a főispánok részére: ügyeljenek megyéjükben a közigazgatás valamennyi területére, a tisztújításokra, a hivatali és bírósági ügyintézésre, az adókivetésre, évenként készíttessenek kimutatásokat a megye népességéről és gondoskodjanak a központi rendelkezések pontos végrehajtásáról.141 Előírták megyei orvos és seborvos tartását, később pedig a mérnöki állás szervezését.142 Felszólították a megyéket a felesleges tisztviselők elbocsátására azzal, hogy az így felszabaduló pénz az adózó nép terheinek enyhítésére fordítandó.143 Hasonló felhasználást sürgetett a Helytartótanács az elítéltek álta befizetett bírságpénzek esetén is: Abból kellett a lopás stb. által okozott károkat megtéríteni, a bezárt bűnösöket élelemmel ellátni és ami még megmaradt — a tanítókat fizetni.144 (A megye erre azt válaszolta, hogy itt ilyen alap nincs, mert itt csak bottal büntetnek.) A Helytartótanács megtiltotta a megyéknek, hogy tűzkár, vagy más hasonló címen adománygyűjtést engedélyezzenek ismeretleneknek, akik legtöbbször csak a közbiztonságot veszélyeztették.145 A közbiztonság témaköréhez kapcsolható Csanád megye első jelentősebb statútuma. 1755-ben a megye elrendelte, hogy minden helységben éjjeli őrök legyenek, akik vigyáznak a lakosságra és elfogják a csavargókat. Nem volt szabad szállást adni idegennek, ha a bírónak előbb be nem jelentették. Csónakot csak halász, vagy molnár tarthatott és ezek sem szállíthattak át idegeneket az egyik partról a másikra. Elrendelte a megye a Maroson található csónakok összehordását és elkobzását, ha a jogos tulajdonosuk 15 nap alatt nem jelentkezett. Megújították Kalász György „antesignanus” megbízatását, aki a községek által arányosan adott lovasok parancsnokaként járta a megyét és hozta be a börtönbe a gyanús magaviseletű idegeneket, gonosztevőket.146

Készült még 1774-ben tűzbiztonsági szabályrendelet és 1776-ban cselédtartási statútum.147

Csanád megyében ez a korszak az utolsó püspökfőispán működésével esett egybe. Gróf Engl Antal Csanádi püspököt 1750. november 10-én iktatta be hivatalába Grassalkovich Antal kamaraelnök. Grassalkovich magyar nyelvű üdvözlő beszédével kezdődött a generalis congregatio, majd Stanislavich Ferenc jegyző ékes latin dikció- val mondta el ünnepi beszédét. Ezt követően az alispán és az odaszaladó urak felemel141 Magyarország történeti kronológiája. Bp. 1982. 583. p.

142 CsamL kgy. jkv. 1773. 623. p.

143 CsamL kgy. jkv. 1753. 45. p. A megye azt válaszolta, hogy itt felesleges tisztviselők nincsenek, még orvost is Arad megyével közösen tartanak.

144 CsamL kgy. jkv. 1766. 688. p.

145 CsamL kgy. jkv. 1752. 940. p. és 1753. 54. p.

148 CsamL kgy. jkv. 1755. 503. p.

147 MvL Körrendeletek jkv. 1774. és Mvréi 1776.

36